Halál Kubában, száműzetésben meghalt a forradalmár és író Assata Shakur.
Háttér: Életrajz
Assata Shakur 1947. július 16-án született JoAnne Deborah Byron néven New York Jamaica nevű városrészében. A Fekete Párducok Pártjának sok tagjához hasonlóan ő is afrikai nevet vett fel: Assata Olugbala Shakur. 1973. május 2-án, három bujkáló Fekete Párducok Pártja tagjának közlekedési ellenőrzésnek álcázott letartóztatása során Assata Shakur élettársa, Zayd Malik Shakur meghalt, Sundianta Acoli (szül. 1937) pedig őrizetbe került. 2022-ben szabadult a börtönből. Assata Shakurt 1979. november 2-án szabadították ki a börtönből. Évekig bujkált, majd 1984-ben politikai menedékjogot kapott Kubában, ahol megírta önéletrajzi könyvét, az „Assata”-t.
Az afroamerikai szabadságharcos Assata Shakur csütörtökön hunyt el Havannában, Kubában, ahol élete utolsó négy évtizedét száműzetésben töltötte. 78 éves volt. A kubai külügyminisztérium közölte, hogy Shakur „egészségügyi problémák és előrehaladott kora miatt” halt meg. A Black Panther Party és a Black Liberation Army (BLA) egykori militáns tagja hálás volt a forradalmi Kubának, hogy elismerte őt a fekete felszabadítási mozgalom képviselőjeként, és megvédte az amerikai szövetségi rendőrség rasszista üldözőitől. Szabad emberként halt meg, és nem kellett osztoznia a hazája őslakos és fekete mozgalmaiból származó sok politikai fogoly sorsában.
A lánya gyásza
„Szavakkal nem lehet leírni, milyen mély a gyászom ebben a pillanatban” – írta az interneten a lánya, Kakuya Shakur. „Szeptember 25-én, körülbelül 13:15-kor édesanyám, Assata Shakur, utolsó földi lélegzetét vette” – közölte, és köszönetet mondott mindenkinek, „aki velem együtt gyászol, és megadja nekem az erőt, amire ebben a pillanatban szükségem van”. Kakuya az 1970-es évek közepén, anyja börtönben zajló tárgyalása alatt született, és Shakur nagynénjénél, a polgárjogi ügyvéd Evelyn Williamsnél nőtt fel az Egyesült Államokban.
Egy szabadabb világért
A Prison Radio pénteken egy rövid közleményben sajnálatát fejezte ki „egy forradalmár, író és a feketék felszabadításának szenvedélyes harcosának” elvesztése miatt. Életét „a bátorság és a dac jellemezte”. Assata szembeszállt az elnyomó rendszerrel és „generációkat inspirált arra, hogy ellenálljanak, szerveződjenek és elképzeljenek egy szabadabb világot”. „Még a legerősebb börtönfalak és a legrosszabb állami elnyomás is legyőzhető” – ezt fejezte ki „Bekenntnis” (Vallomás) című versében: „Ha van valami, amit biztosan tudok, az az, hogy a fal csak egy fal, semmi más. Le lehet bontani.”
Ezt tudva, száműzetéséből kiindulva fáradhatatlanul küzdött a politikai foglyokért. Mumia Abu-Jamalról egyszer így írt: „Amikor először hallottam Mumia Abu-Jamal börtönben írt és felolvasott rádióműsorát, azonnal megértettem, miért voltak az Egyesült Államok igazságszolgáltatása és rendőrsége kezdettől fogva annyira elszántak, hogy kivégezzék. (…) Megmenthetjük Mumia-t, és meg is kell mentenünk! Mert szükségünk van a testvérünkre itt kint, a szabadságért folytatott küzdelmünkben. Szabadítsuk ki Mumia Abu-Jamal-t és az összes politikai foglyot!”
Megállíthatatlan
Amikor 1973-tól hat éven át börtönben ült, „hangja mindig az életet, az igazságot és a változás lehetőségét erősítette meg, még a legsötétebb időkben is” írja a Prison Radio. „Minden kísérlet, hogy megállítsák, kudarcra volt ítélve” – írta egy évvel ezelőtt Kevin „Rashid” Johnson, aki 35 éve ül börtönben, egy Assata Shakurról szóló cikkben. „Azt hitték, egy cellában meg tudják állítani, de ez nem így lett, az emberek szeretete szabadította ki” – írta Johnson a ravasz akcióról, amellyel a BLA 1979 novemberének elején kiszabadította egy new jersey-i börtönből, és megnyitotta előtte az utat a kubai szigetre, ahol 1984-ben politikai menedékjogot kapott. Afrikai nevének jelentése tökéletesen illik rá, magyarázta Johnson: „Aki harcol – Assata.” Részletes nekrológ következik.
Forrás: JungeWelt
