Kanada: Az ottawai „kommunizmus áldozatainak” emlékművét nem gravírozzák tovább. Több száz feltételezett fasiszta és kollaboráns tiszteletére állították volna.
Aki a szokásos online térképalkalmazásokban keresi ezt az emlékművet, annak előbb tudnia kell, hol található. A Parliament Hill előtti parkban, a többsávos Wellington Street mellett található ez a kis terület, amely alig több mint egy éve létezik. Magas kerítésekkel vették körül a három elemet. Kicsit távolabb a két hullámzó fémcsőfalaktól, amelyek az „Arc of Memory”-t alkotják, áll a lapos, széles kőtábla. Itt, Ottawa belvárosában, a kanadai kormány összesen 7,5 millió kanadai dollárért emelt emlékművet „a kommunizmus áldozatainak”, „Kanada, a menedék földje” alcímmel. Eredetileg úgy tűnik, hogy összesen 533 nevet akartak a táblára vésni. A kanadai örökségért felelős minisztérium (Department of Canadian Heritage) azonban a múlt héten bejelentette, hogy ezt nem fogják megtenni. A nevek több mint fele ugyanis kapcsolatban állt a nácikkal vagy fasiszta csoportokkal.
Évek óta figyelmeztettek
„A kanadai kormány továbbra is gondoskodik arról, hogy az emlékmű minden aspektusa összhangban legyen a kanadai demokrácia és emberi jogi értékekkel” – állt a 2024. december 12-i avatásról szóló közleményben. Ezt megismételte a minisztérium szóvivője az online művészeti magazinnak, a Hyperallergicnek egy pénteki riportban. „A emlékfal mostantól kizárólag olyan tematikus tartalmakat fog bemutatni, amelyek az emlékhely átfogóbb emlék- és oktatási célját közvetítik.” Évekkel az emlékmű felavatása előtt a kormányt zsidó csoportok és történészek figyelmeztették, hogy a tiszteletben tartott személyek a holokauszt lehetséges kollaboránsai voltak. Kanadában él a világ második legnagyobb ukrán diaszpórája. Számos náci kollaboráns menekült Ukrajnából az észak-amerikai országba.
Az emlékmű mögött álló kezdeményezés a 2008-ban alapított, magán és közhasznúként elismert „Tribute to Liberty” szervezetből indult. A kormány a megnyitón közölte, hogy a szervezetet „egy kilenc tagú önkéntes igazgatótanács vezeti, amely a kommunizmus által érintett fontos etnokulturális közösségeket képviseli Kanadában”. A szervezetet Philip Leong alapította, aki a 2000-es szövetségi választásokon a jobboldali Canadian Alliance párt jelöltjeként indult. A kormány tájékoztatása szerint a „Tribute to Liberty” 1,5 millió kanadai dollárral járult hozzá az emlékműhöz. A Hyperallergic kérdésére a lehetséges náci kapcsolatokról azt a választ kapta, hogy „a Kremlhez közeli aktivisták és kommentátorok Kanadában” fáradhatatlanul terjesztették a „közép- és kelet-európai diaszpóra közösségek ellen” irányuló „dezinformációkat”.
Már 2021-ben egy szakértői véleményben azt tanácsolták a minisztériumnak, hogy több mint 330 tervezett nevet ne vegyenek figyelembe az emlékműhöz, amint arról az Ottawa Citizen 2024. október 7-én beszámolt, hivatkozva egy információszabadság iránti kérelemre adott válaszra. E szerint azoknak a neveknek a törlését javasolták, amelyekről nem állt rendelkezésre elegendő információ, és nem volt egyértelmű, hogy voltak-e kapcsolataik a nácikhoz vagy fasiszta szervezetekhez. Egyes tervezett bejegyzéseket azért is törölhettek, mert nem álltak közvetlen kapcsolatban Kanadával – írta tovább a lap. A Hyperallergic jelentése szerint a kőtáblán eredetileg olyan nevek szerepeltek, amelyeket az avatás előtt eltávolítottak, köztük Janis Niedra neve. Niedra nyilvánvalóan kapcsolatban állt egy 350 zsidó lettországi lemészárlásával.
Eredetileg az emlékművet 2023 novemberében avatták volna fel. Ezt több mint egy évvel elhalasztották, miután az ukrán elnök, Volodimir Selenszkij látogatása során a kanadai parlamentben a jelenlévők tapsvihar közepette tiszteletben tartották a 98 éves, ukrán származású kanadai Jaroslav Hunkát, mint „ukrán és kanadai hőst”, aki „Oroszországtól való függetlenségért” harcolt.
Hunkáról hamar kiderült, hogy a Waffen-SS „Galizien” hadosztályának tagja volt. A botrányért végül a kanadai alsóház elnöke kellett feleljen, aki állítólag nem tudta, ki is Hunka. Anthony Rota 2023. szeptember 27-én lemondott tisztségéről.
Politikai projekt
De már az emlékmű koncepciója is heves kritikát váltott ki. „Nem volt nyilvános konzultáció arról, hogy ezt a helyszínt válasszák az emlékműnek” – idézte Shirley Blumberg építészt a National Post újság 2015. március 9-i riportjában. Blumberg a zsűri tagja volt. „Szerintem ez a legfelháborítóbb része az egész ügynek. Demokráciában élünk, nem diktatúrában” – kritizálta a folyamatot a lapnak. „Kezdetben nagyon pártatlan csoport volt, de hirtelen nagyon elfogulttá vált” – nyilatkozta a National Postnak Charlie Coffey, a projekt korábbi tiszteletbeli elnöke. Coffey a projekt egyre növekvő politizálódása miatt is lemondott. „Minden résztvevő barátságosan viszonyult a kormánypárthoz” – magyarázta az újságnak.
Írta: Marc Bebenroth
Forrás: JungeWelt
