Az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága megvizsgálja az embertelen körülményeket az el salvadori börtönben. Az Amnesty International (AI) nemrég közzétett éves jelentése szerint 2023-ban jelentősen romlott az emberi jogi helyzet El Salvadorban. Ott tavaly egész évben rendkívüli állapot uralkodott, számos korlátozással a polgári és politikai jogok tekintetében.
Nayib Bukele kormánya több mint 73.000 embert vett önkényesen őrizetbe, többnyire „illegális csoporthoz” való tartozás és bandabűnözésben való részvétel vádjával. A gyorsított eljárások és a korlátozott védelmi jogok megakadályozták a megfelelő jogi eljárást.
Több ezer ártatlan embert tartanak fogva, ami súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár családjaikra nézve. Több mint 100.000 fogvatartott van. Ez a salvadori lakosság 1,14 százalékának felel meg, és azt jelenti, hogy a börtönök 300 százalékos telitettséggel működnek. A fogvatartottak kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó büntetések áldozatai.
A szükségállapot kezdete óta legalább 190 ember halt meg fogva tartás közben, főként az étel- és vízhiány, az orvosi ellátás hiánya, a bántalmazás és a kínzás miatt. A hatóságok tagadnak minden felelősséget.
A lakosság elégedetlensége a növekvő tüntetésekben is megnyilvánult, amelyek résztvevői elítélték az emberi jogok megsértését, és a gazdasági, szociális és kulturális jogok, valamint a földhöz és területhez való jog tiszteletben tartását követelték. A hatóságok válaszul korlátozták a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát.
A kormány magas rangú tagjai a közösségi médiában és nyilvános nyilatkozatokban rágalmazták a tüntetőket. A tüntetés szervezőit és résztvevőit megfélemlítették, megfenyegették és túlzott megfigyelésnek vetették alá. A mozgásszabadságot korlátozták az utak lezárásával és bizonyos területek megközelíthetőségének megakadályozásával, hogy az emberek részt vegyenek a tüntetéseken. A tüntetőket önkényesen letartóztatták és kriminalizálták.
Helyi szervezetek szerint 2023-ban legalább 16 szakszervezeti tagot tartóztattak le és vádoltak meg olyan állítólagos bűncselekményekkel, mint a közrend megzavarása és a békés tüntetések során a letartóztatásnak való ellenállás. Legalább három szakszervezeti tagot önkényesen őrizetbe vettek a sürgősségi rendeletek alapján.
A jelentés további témái között szerepel a sajtószabadság korlátozása, az orvosi abortuszok után a nők elleni büntetőeljárás, valamint a polgárháború 1992-es végét megpecsételő békemegállapodás végrehajtásának hiánya.
Az APES újságíró szövetség szerint 2022 márciusa és 2023 júliusa között 222 esetben sértették meg a véleménynyilvánítás szabadságát, és 385 esetben zaklatták az újságírókat és a médiákat. Hat újságíró volt kénytelen elhagyni az országot a növekvő fenyegetések, megfélemlítések, támadások és a fenyegető kriminalizáció veszélye miatt.
A kormány szisztematikus korlátozásokkal és a hivatalos adatok szolgáltatására vonatkozó túlzott követelményekkel akadályozta a fontos információkhoz való hozzáférést. Az abortusz abszolút tilalma továbbra is érvényben maradt.
A tilalom következtében 2023 végén legalább 21 nő ellen indult eljárás nőgyógyászati vészhelyzet miatt. Ha elítélik őket, többéves börtönbüntetésre számíthatnak.
A kormány keveset tett a belső fegyveres konfliktus (1980-1992) során elkövetett bűncselekmények áldozatainak jogainak biztosítása és a jóvátétel érdekében. Nem történt előrelépés az akkori súlyos emberi jogi jogsértések felelőseinek felelősségre vonása terén.
Írta: Chris Klänie
Forrás: Amerika21