Amerikai munkaügyi harc – Az UAW történelmet ír

Az amerikai autós szakszervezet megállapodást köt a „Nagy Hármassal”. A munkavállalók többek között 25 százalékkal több bért kapnak.

Ülősztrájkból állósztrájk: sztrájkolnak az UAW tagjai
Ülősztrájkból állósztrájk: sztrájkolnak az UAW tagjai

Az amerikai autóipari dolgozók szakszervezete nem spórolt a
szuperlatívuszokkal a hét elején. A General Motors-szal kötött kollektív
szerződés az 1930-as évek ülősztrájkja óta az egyik „leglélegzetelállítóbb
siker” – mondta az Egyesült Autómunkások (UAW) elnöke, Shawn Fein az X-en a
dolgozóknak küldött videó üzenetében helyi idő szerint hétfőn.

Ahogy nem sokkal korábban a Fordnál és a Stellantisnál, az
UAW a GM-nél is hasonló csomagról tárgyalt. Ez 25 százalékos béremelést
tartalmaz 4,5 év alatt. Ez több, mint az elmúlt 20 év emelései együttvéve. 2001
és 2022 között a GM-nél a fizetésemelések összesen 23 százalékot tettek volna
ki – számolta ki Fein szakszervezeti vezető. Ezzel az eredmény a GM
történetének „legjövedelmezőbb emelése”. A kezdő fizetés akár 70 százalékkal is
emelkedhetne, óránként 18 dollárról 30 dollárra. A tapasztalt dolgozók
esetében, a legmagasabb fizetési fokozatban 33 százalékos lenne az emelés –
32,32 dollárról óránként 42,95 dollárra.

Mike Booth, az UAW alelnöke úgy magyarázta az előrelépést,
hogy „egyenlő munkáért egyenlő bért”. Azt mondta, hogy a GM sokáig a „legrosszabb
szereplő” volt, amikor a munkaerő megosztásáról volt szó. Különböző feltételek
voltak a termelési dolgozók, a GMCH dolgozók és a CCA dolgozók számára. A GM
Subsystems dolgozóinak teljesen más szerződései voltak. Az alvállalkozók közül
pedig néhányan évekig sokkal alacsonyabb szinten dolgoztak, mielőtt felvették
volna őket. A vállalat „azt akarja, hogy a vitában megosztva lássanak minket a
különböző morzsák miatt, amelyeket az egyes csoportok kapnak, miközben a
vezetők és a részvényesek elsétálnak az egész tortával” – mondta Booth. A
mostani megállapodással a szakszervezet szerint sikerült elérnie, hogy minden
foglalkozási és munkavállalói csoportot bevonnak a termelésre vonatkozó fő
kollektív szerződésbe.

A megállapodás részeként a GMCH egyes alacsony besorolású
dolgozói 89 százalékos emelést kapnak, mondta Fein. A CCA-nál dolgozók 79
százalékos emelést. A legalább 90 napos munkaviszonnyal rendelkező kölcsönzött
munkavállalók 51 és 115 százalék közötti többletet kapnak – szolgálati
idejüktől függően. Emellett időbeni átvételi perspektívát is kapnak.

Az UAW vezetője így összegzett: „Tanulunk a történelemből,
és történelmet írunk”. A szakszervezet a történelmi ülősztrájkra utalva már
korábban Stand-up Strike-nak nevezte el kampányát. Az 1936-37-es ülősztrájk
volt az első nagy munkaügyi vita az amerikai autóiparban, és az amerikai
szakszervezeti mozgalom egyik első nagy győzelme. A brutális leverésére tett
kísérletek után az ipari vita a General Motors és az UAW közötti kollektív
szerződéssel zárult. A sztrájkok szervezői a gyárakban túlnyomórészt
kommunisták voltak.

Az állósztrájk új fejezetet jelentett a munkások saját
történelmében, mondta Fein. „Megmutattuk a vállalatoknak, az amerikai
közvéleménynek és az egész világnak, hogy a munkásosztálynak még nincs vége. Mi
még csak most kezdtük”.

Az UAW szakszervezet, amely az amerikai autóipar mintegy 146
ezer dolgozóját képviseli, első alkalommal szervezett egyidejűleg munkabeszüntetést
az iparág úgynevezett nagy hármasánál – a General Motorsnál, a Fordnál és a
Chrysler márkájú Stellantisnál -. A munkabeszüntetések szeptember közepén
kezdődtek, és az UAW többször meghosszabbította őket, és akár 45 000
munkavállaló is részt vehetett bennük.

A Stellantis 25 százalékos béremelésben állapodott meg négy
és fél év alatt. A Fordnál a béremelés a teljes szerződéses időszak alatt 33
százalékot tesz ki. Az autógyárak most attól tartanak, hogy az emelkedő
bérköltségek miatt hátrányba kerülnek a Teslával vagy a Toyotával folytatott
versenyben, amelyek eddig nem tárgyaltak az UAW-vel semmilyen tarifáról. A
német Volkswagen, Mercedes-Benz és BMW autógyártók üzemei szintén szakszervezet
nélküliek. Ezek az USA déli államaiban találhatók, ahol a szakszervezeteknek
különösen nehéz dolguk van.

Írta: Susanne Knütter

Forrás: JungeWelt