Az elnök drasztikus intézkedéseket jelent be a mezőgazdasági ágazatban. A vállalkozók támogatják őt. Állami bizottság alakult a tulajdonjogi konfliktusok megoldására, ugyanakkor a gazdaszervezetek kilakoltatásoktól tartanak
A hondurasi kormány azt mondja, hogy „biztonságot és rendet” akar teremteni a mezőgazdasági ágazatban. Most heves vita bontakozott ki arról, hogy ez mit jelent az őslakos közösségek, a kistermelők és a szövetkezetek számára.
Június 6-án Honduras összes rádió- és televízióállomását kötelezték, hogy csatlakozzon egy úgynevezett „cadena nacional”-hoz. A Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács tagjainak kíséretében Xiomara Castro elnök asszony lépett a mikrofonok elé. Drasztikus intézkedéseket jelentett be a mezőgazdasági ágazatban: egy bizottság, amelyben csak állami intézmények képviseltetik magukat, a mezőgazdasági vállalkozások jogbiztonságát és a kistermelők földhöz jutását hivatott megteremteni. Felülvizsgálják a mezőgazdasági földterületek tulajdonjogát.
A mezőgazdasági jogszabályok reformját kezdeményezik, és a mezőgazdasági földterületek tulajdonlapjait a Nemzeti Mezőgazdasági Intézet (INA) által elnökölt állami bizottság felülvizsgálja. Ennek egyrészt lehetővé kell tennie a formálisan legális földtulajdonjogok törlését, amelyeket azonban cégek és magánszemélyek szabálytalan csatornákon keresztül szereztek. Másrészt Castro azonnali kilakoltatásokat jelentett be összesen 36 000 manzana (1 manzana kb. 25 négyzetkilométer) földterületről, amelyet vállalatok és magánszemélyek igényeltek, de amelyet mások elfoglaltak és megműveltek. Az elnök szerint elsőbbséget élveznek majd a „megszállt” olajpálma-, cukornád- és banánültetvények, valamint más termő mezőgazdasági területek.
Egyelőre az Aguán-völgyben található 13 szövetkezet, amelyek 2022 februárja óta folytatnak párbeszédet a kormánnyal, ki vannak zárva. Az összes többire a Castro elődje, Juan Orlando Hernández alatt megreformált és szigorított, a birtokfoglalások és a tulajdonosok „erőszakos kilakoltatása” elleni büntetőjogi törvényt kell mostantól következetesen és szigorúan alkalmazni.
A Cohep üzleti szövetség pozitívan nyilatkozott az elnök terveiről. Az emberi jogi szervezetek, a parasztok és az őslakosok szervezetei viszont riadalmukat fejezték ki.
Eddig a büntetőjogot az agrárkonfliktusokban elsősorban a paraszti és őslakos közösségek vezetőinek kriminalizálására alkalmazták. Emellett a földjogi aktivisták elleni fenyegetések, üldözések – többek között drónokkal – és néha halálos kimenetelű támadások az elmúlt hónapokban meredeken megnőttek, különösen Bajo Aguan régióban.
„Lehet, hogy Xiomara Castrónak pozitív szándékai is vannak” – mondta Esly Banegas, a Bajo Aguán Népi Szervezetek (Copa) vezetője: „De a fő célja valószínűleg az, hogy lecsillapítsa a vállalkozók felhevült indulatait, és jóban legyen velük”.
Elméletileg a nagybirtokosoknak kellene bizonyítaniuk a tulajdonuk jogszerűségét. A gyakorlatban azonban ez még mindig nem fog megtörténni – mondja Banegas. Sőt, szerinte vannak olyan fegyveres bűnözői csoportok is, akik ellen a kilakoltatások megfelelőek lennének. „De mielőtt ez megtörténne, az ügyészek és a bírák továbbra is keményen fognak fellépni a parasztok ellen, ahogy mindig is tették. A narkóállam struktúrái továbbra is érintetlenek maradnak az országunkban”.
Castro elnök bejelentésének első hatásai jelenleg Colón megye partvidékén érezhetők.
Amint arról az Ofraneh nevű garífunai szervezet beszámolt, június 14-én a Nemzeti Agrárintézet, a rendőrség és a katonai rendőrség képviselői megjelentek Trujillo település nyolc olyan településén, amelyet garífunák laknak. A beszámolók szerint a kilakoltatások előkészítése érdekében végeztek ellenőrzéseket.
Írta: Andrea Lammers
Forrás: amerikai21.de
