A 160.000 négyzetkilométeres Esequibo-övezet a Venezuela és Guyana közötti diplomáciai vita tárgya már évszázadok óta
A Nemzeti Választási Tanács (CNE) bejelentette a népszavazás időpontját és kérdéseit. A legfőbb választási szerv elfogadta a parlament által benyújtott petíciót, miután a közelmúltban nyilvánosan fellángolt a szomszédos Guyanával régóta húzódó területi vita.
Caracas azután tiltakozott, hogy Georgetown pályázatot írt ki olajfúrásra az Esequibo-szelvény felségvizein. Nicolás Maduro kormánya diplomáciai csatornákon azzal vádolta meg guyanai kollégáját, hogy „az Exxon Mobil alkalmazottjaként” jár el. Az amerikai vállalat nagymértékben részt vesz a térségben zajló fúrási projektekben. Venezuela többször is azzal vádolta Guyanát, hogy megsértette az 1966-os genfi egyezményt, amelyben a két ország vállalta, hogy békés megoldást talál a 19. század végére visszanyúló vitára.
Ezzel szemben az Irfaan Ali elnök vezette guyanai kormány megerősítette az ország szuverenitását a nyersanyagokban gazdag, ritkán lakott, 160 000 négyzetkilométeres terület felett. Egy párizsi választott bíróság 1899-es döntésére hivatkozik, amely az Esequibót Guyana korábbi gyarmati uralkodójának, az Egyesült Királyságnak ítélte. A határkérdés évtizedekig nagyrészt szunnyadt, mígnem 2015-ben kiterjedt tengeri olajlelőhelyeket fedeztek fel.
Georgetown azt is kérte, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) tartsa fenn a szerződést. Caracas a maga részéről azt állítja, hogy az 1899-es döntés illegitim a venezuelai tárgyalófelek hiánya miatt, rámutat az 1966-os megállapodásra, amely a korábbi megállapodásokat hatályon kívül helyezi, és elutasítja a Nemzetközi Bíróság joghatóságát az ügyben. A hágai bíróság azonban elutasította Venezuela kifogásait, és a Maduro-kormánynak be kell mutatnia a „cáfolatát” álláspontja alátámasztására.
A december 3-i, nem kötelező erejű szavazás célja, hogy felmérje Venezuela régóta fennálló területi követelésének lakossági támogatottságát.
A népszavazáson arról kérdezik a népet, hogy elutasítja-e az 1899-es választott bírósági ítéletet, támogatja-e az 1966-os megállapodást, mint a kérdés megoldásának egyetlen kötelező erejű mechanizmusát, nem ismeri-e el a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, és elutasítja-e Guyana egyoldalú kisajátítását az Esequibo felségvizeinek.
Azt is megkérdezik, hogy egyetért-e a Guyana Esequiba nevű új szövetségi állam létrehozásával a vitatott területen, amelynek lakosai venezuelai állampolgárságot kapnának, és „felgyorsított” szociális programokat hajtanának végre.
„Ez egy olyan népszavazás, amely mindannyiunkat érint, akár chavisták, akár chavista-ellenesek vagyunk” – mondta Maduro, aki tömeges részvételre szólított fel. „Ez az országunk iránti szeretetünkről és felháborodásunkról szól, hogy birodalmak, multinacionális cégek és Guyana ürügyek alatt el akarják venni tőlünk azt, ami a miénk”.
Bár a venezuelai alkotmány már rögzíti a Venezuela „területi integritásának” védelmére vonatkozó kötelezettségvállalást, a Maduro-kormány a jövő évi elnökválasztás előtt egy lehetséges kulcsfontosságú kampánytémához próbálja megnyerni a nép támogatását.
Irfaan Ali kormánya hétfő délután reagált a népszavazás bejelentésére, mondván, hogy a szavazás Venezuela „törvénytelen és megalapozatlan” követelésének támogatására irányul, és veszélyeztetheti a „békét és biztonságot” a Karib-térségben.
„Guyana kormánya kategorikusan elutasít minden olyan kísérletet, amely [az ország] területi integritásának aláásására irányul” – áll a közleményben. Georgetown különösen az utóbbit kifogásolta, azzal érvelve, hogy az a nemzetközi jogot sértő „annexiót” jelent.
Az Esequibo-övezet körüli vita más országok figyelmét is felkeltette: Kanada és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Guyanát. Venezuela elutasítja a külföldi beavatkozást, és a guyanai hadsereg és az USA déli parancsnokságának (Southcom) közös hadgyakorlatát a régiót fenyegető veszélyként bírálja. Caracas figyelmeztetett az amerikai katonai bázis létrehozásának tervei ellen is Guyana területén.
Írta: Ricardo Vaz
Forrás: Amerika21
