AMLO exelnök sok megszegett ígéretet hagy maga után: Mexikóban mintegy 5.600 titkos sír található, több mint 115.000 eltűnt személy és legalább 72.100 azonosítatlan halott – derül ki a Quinto Elemento Data Lab szervezet kutatásából. Bár Andrés Manuel López Obrador (AMLO) most leköszönt kormánya kezdetben jó szándékot mutatott, keresők ezreit hagyta csalódottan hátra. Cikkében Vania Pigeonutt mexikói újságíró keserű mérleget von.
Pontosan 10 évvel ezelőtt anyák és apák kezdték el keresni azt a 43 eltűnt normalistát (az úgynevezett Escuelas Normales Rurales állami oktatási intézményben tanító diákokat) Ayotzinapából, akik még mindig nem tértek haza. Miközben a hegyekben, szakadékokban és üres telkeken keresték gyermekeiket, a föld szólt hozzájuk: repedéseik egy visszafordíthatatlan valóságot mutattak.
Repedések. Sebek. Áldozat. Fájdalom. Erőszak. Andrés Manuel López Obrador korábbi kormánya, a „Nemzeti Megújulás Mozgalma” (Movimiento Regeneración Nacional, röviden Morena) ezt a szörnyű örökséget hagyja utódjára, Claudia Sheinbaumra, ugyanezen mérsékelt baloldali blokk képviselőjére. Egy Mexikó, amely délről északra gyászolja halottait, eltűntjeit, meggyilkolt nőket, védtelen embereket, napszámosokat és lehetőségeket kereső migránsokat. Kiszolgáltatottság, feledés, büntetlenség és korrupció.
Koncentráljunk egy pillanatra a Guerrero államban található Ayotzinapa esetére: 43 tanárnövendék tömeges eltűnésére 2014. szeptember 26-án. Egy évtizeddel később Mexikó feltárta a fegyveres erők bűnbandákkal való bűnrészességét. Ayotzinapa egy olyan hadsereget leplezett le, amely tétlen maradt egy történelmi méretű mészárlással szemben. Világossá vált, hogy semmi sem történik az állam cinkossága nélkül.
López Obrador kormánya első napjától, 2018. december 1-jétől kezdve kötelezettséget vállalt az eltűntek családjai felé, hogy igazságot és igazságszolgáltatást biztosít számukra. Hivatali idejének első szakaszában megvolt a politikai akarat: olyan kormányzati mechanizmusokat hoztak létre, mint például az Ayotzinapa-ügyben az igazságszolgáltatáshoz való igazság és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés bizottsága (CoVAJ). A döntő előrelépés az volt, hogy az állami intézmények végre elismerték, amit a családok az eltűnés első napjától kezdve kiabáltak: „Az állam volt az”. Egy lépés az igazság felé. Többet, mint amennyit a hivatalos adatok szerint a több mint 115.000 eltűnt családjainak engedtek meg, akik igazságot követelnek áldozataiknak. De ennél többet nem sikerült elérni.
Hat évvel később ez a még mindig büntetlen ügy, amely nagy nemzetközi figyelmet keltett, azt bizonyítja, hogy Mexikó védi fegyveres erőit. López Obrador kormányának utolsó napjaiban törvényt fogadtak el, amely a korrupt szövetségi rendőrség helyettesítésére létrehozott Nemzeti Gárdát formálisan a hadsereg részévé tette (erről a miamerikank.hu beszámolt). AMLO egy olyan országot hagy maga után, amely a militarizáció irányába intézményesíti a közbiztonságot.
Az Obrador-kormány szisztematikusan megszegte a Mexikóban eltűntek családjainak tett ígéreteit. Ayotzinapa csak egy példa a közelmúlt mexikói történelmének legnagyobb brutalitására, amelyről tudunk. Ebben az esetben a kormány maga hagyta figyelmen kívül az általa felállított bizottság megállapításait, amikor érvénytelenítette a CoVAJ által az eltűnésekben részt vevő katonatisztek ellen kiadott elfogatóparancsokat.
Az igazság elismerése anélkül, hogy biztosítaná az igazságszolgáltatást, nem is beszélve a családok által kért katonai archívumokhoz való hozzáférésről, amelyekből kiderül, hogy a hadsereg legalább 50 éve stratégiai célpontok ellen irányítja a lakosságot, az AMLO legsúlyosabb negatív öröksége lesz. Olyan örökség, amelyet utódjának, Sheinbaumnak nem szabad hagynia, hogy tovább növekedjen.
A kormányváltás kapcsán Sol Salgado Ambrós, a Nemzeti Nyomozó Bizottság (CNB) első eltűnt személyek felkutatásáért felelős biztosa beszélt az LN-nek. Ő egyike azon kevés tisztviselőknek, akiknek felismerhetően becsületes akarata van, ami családok ezreinek adott egy kis reményt az intézményekben.
Nehéz örökség Sheinbaum számára
A CNB-t 2018-ban hozták létre a Peña Nieto-kormány idején, miután 2017-ben hatályba lépett az erőszakos eltűnésekről szóló általános törvény. Ez történelmi eredmény volt az eltűnt személyeket kereső családok számára. Bár célja az volt, hogy koordinálja az eltűnt személyek felkutatására irányuló erőfeszítéseket, különösen akkor, amikor a helyi hatóságok nem tudtak eredményt felmutatni. López Obrador hatéves hivatali ideje alatt túlterhelt volt. Soha nem rendelkezett a válság kezeléséhez szükséges pénzügyi és anyagi forrásokkal.
Sol Salgado hat évig volt a México Államban működő személyek felkutatásával foglalkozó bizottság első számú vezetője, négy évig pedig az eltűnt személyek ügyésze. Néhány hónappal a López Obrador-kormány vége előtt lemondott. Ő egy olyan nő, akit nagyra értékelnek az eltűntek kollektívái, akiknek a száma ebben az évtizedben megnőtt. Salgado így beszél munkája kezdeteiről: „2014 szeptemberében neveztek ki Mexikó állam első, erőszakos eltűnésekkel foglalkozó ügyészévé, néhány nappal az ayotzinapai szörnyű tragédia előtt”. Emlékszik, hogy nem volt világos, kinek és hogyan kell keresnie. A hatóságokat csak a Mario Vergarához hasonló keresők tanították meg arra, hogyan kell keresni az embereket. Vergara 2023 májusában halt meg anélkül, hogy bármit is tudott volna a 2012. július 5-én eltűnt testvére, Tomás Vergara hollétéről. Salgado 2009-re teszi a ma ismert legmagasabb szintű erőszak kezdetét Mexikóban. Nem arról van szó, hogy előtte nem voltak bűnözői csoportok Mexikóban. A bűnözői csoportok felosztása, valamint a gyilkosságok és eltűnések különböző típusai változtak meg. Amikor Sol Salgado Ambrós ügyészségét megalapították, az éppen „az eltűnési hullám miatt történt, amely meghaladta az összes intézmény kapacitását, és minden mást, amit elterveztek, nemcsak a nyomozás, hanem sajnos a helyszínelés területén is” – mondja Salgado Ambrós. Az Estado de México állam ügyészsége – egy olyan államé, ahol magas a gyilkossági, de mindenekelőtt a nőgyilkossági ráta – egyike volt azoknak az ügyészségeknek, amelyek a legjobb eredményeket érték el az emberek felkutatásában. Ahhoz azonban, hogy ezek az erőfeszítések lehetővé váljanak, az olyan embereknek, mint Salgado Ambrós, meg kellett fordítaniuk a városi rendőrséget, amely nem foglalkozott ezekkel a feladatokkal, valamint azokat a hatóságokat, amelyek nem követték az élő személyek felkutatására vonatkozó helyes protokollokat. Mindezt az eltűntek hozzátartozóitól szerzett tapasztalatok alapján.
Hosszú az út a tisztázásig
A volt ügyész felidézi, hogy 2013-ban, egy évvel a 43 eltűnés előtt az eltűntek szüleinek és testvéreinek sztrájkja arra kényszerítette a belügyminisztériumot, hogy foglalkozzon az erőszakos eltűnések kérdésével.
„Sokakat közülük még ma is keresnek, de ennek hatására néhány kormányzati intézkedést kezdeményeztek. Az egyik ilyen például az volt, hogy nemzeti és állami szinten is létrehozták a kényszerű eltűnésekkel foglalkozó speciális ügyészi hivatalokat” – mondja Salgado Ambrós. Csak 2015-ben jelent meg az első nyomozási és körözési jegyzőkönyv az Igazságügyi Ügyészek Országos Konferenciájának kiadványában. Ezt megelőzően nem volt semmi hasonló.
Guerrero és Veracruz államokat is érintik a tömeges eltűnések. Veracruz az az állam is, ahol a legtöbb újságírót gyilkolták meg az elmúlt 20 évben. Ott 2019-ben fedezték fel a Colinas de Santa Fe sírjait. Salgado Ambrós ezt a felfedezést a munkája szempontjából kulcsfontosságú változást jelentő momentumként írja le: „Amikor felfedezték a Colinas de Santa Fe-t, egész Latin-Amerika legnagyobb titkos sírját, világossá vált, hogy a családoknak egyedül kellett megtenniük ezeket az utazásokat és felfedezéseket. Ekkor kezdtünk bele sok emberi jogi szakértő támogatásával”.
A volt ügyész azonban arról számol be, hogy továbbra is hiányoznak a források ahhoz, hogy a családok hozzáférhessenek az igazságszolgáltatáshoz. Bár sok embert sikerült megtalálnia, a helyszínen eltűnt hozzátartozóikat kereső kollektívák tucatjainak támogatásával, nagyon megszenvedte, hogy felettesei nem fogadtak el semmilyen javaslatot a keresés hatékonyabbá tételére. Hogy több embert találjanak meg, még akkor is, ha holtan találták őket. „Sajnos az erőszakos eltűnések felderítésére szánt pénzeszközöket szétosztották az összes ügyészség között. Bár én voltam az erőszakos eltűnések ügyésze – ami elég magas pozíciót jelent az emberek felkutatásának láncolatában -, nem tudtam semmit tenni, és azok sem tudnak semmit tenni, akik most ebben a pozícióban vannak” – panaszolja.
Azt a keveset, amit az elmúlt években tettek az eltűntek felkutatásáért, a családok tették. Mexikó új elnökének, Claudia Sheinbaumnak kell majd gondoskodnia arról, hogy a források rendelkezésre álljanak, és hogy minden protokollt betartsanak. Keressük és találjuk meg. Nem szabad, hogy csak a családok maradjanak, akik néhány tisztviselővel, mint Sol Salgado Ambrós, együtt az igazság és az igazság keresésén fáradoznak. A kormányzati apparátusban eltöltött idő után a volt ügyész most más módon szeretne hozzájárulni az emberek felkutatásához. „Tudom, hogy minden kormányváltás a lehetőségek terepe. Úgy gondolom, most rajtam múlik, hogy megpróbáljam kívülről képezni a kollégáinkat. Hiszen hosszú út áll előttünk, amíg továbbra is lesznek új ügyek. Még mindig folytatok beszélgetéseket, különösen a régen történt esetek családjaival. Még mindig keressük a módját annak, hogyan tudunk reagálni az esetek tömegére”.
Írta: Vania Pigeonutt
Forrás: Lateinamerika-Nachrichten
