A civil társadalmi szervezetek óva intenek a katonai struktúrák közbiztonsági és bűnüldözési feladatokra való felhasználásától, mivel a mexikói szenátus 86 igen szavazattal 42 ellenében megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely kivonná a Nemzeti Gárdát a polgári közigazgatás alól, és a védelmi minisztérium alá rendelné. A Nemzeti Gárdát egy 2019-es reform során hozták létre újonnan, és a korábbi szövetségi rendőrséget olvasztották bele.
A javasolt változtatással a hadsereg felhatalmazást kapna a rendőrségi nyomozások lefolytatására, egy olyan belbiztonsági feladatra, amely korábban kizárólag a polgári bűnüldözés hatáskörébe tartozott. Emellett a Nemzeti Gárda tagjai kikerülnek a polgári joghatóság alól.
A parlament első kamarájának tagjai már a szeptember 25-i szenátusi szavazást megelőző héten elfogadták a törvényjavaslatot. Ott, akárcsak a szenátusban, a döntést heves vita előzte meg. Az ellenzéki szenátorok azzal érveltek, hogy a militarizáció nem jelent megoldást a mexikói erőszak problémájára. Azzal is érveltek, hogy az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság több ítéletében is kimondta, hogy a katonai intézményeket nem szabad a rendőrségi nyomozásokhoz felhasználni.
A kormánykoalíció tagjai azt válaszolták, hogy a Nemzeti Gárdát a reform révén jobban lehetne ellenőrizni, mivel a hadsereg megbízhatóbb és kevésbé korrupt, mint a rendőrség. Helyi és önkormányzati egységeik „nem működnének”. Omar García, a Nemzeti Gárda kijelölt vezetője azt mondta: „Több száz település van az országban, és az egyetlen, ami a segítségükre van, az a hadsereg és a haditengerészet”.
A Nemzeti Gárda militarizálását csak egy alkotmánymódosítás keretében engedélyezik. Ehhez a parlament mindkét házának kétharmados többsége mellett a 32 szövetségi államból legalább 17 jóváhagyása is szükséges. A szükséges többséget mindössze két nappal a szenátusi döntés után sikerült elérni. A törvény most már hatályba léphet.
Nemzetközi szervezetek bírálták a mexikói kormány intézkedését. Az Amnesty International szerint „a fegyveres erők állandó bevetése közbiztonsági feladatokra súlyos emberi jogi jogsértések elkövetéséhez vezethet”. Az ENSZ több munkacsoportja és különleges előadója közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy a Nemzeti Gárda militarizálása önkényes letartóztatásokhoz, kínzásokhoz és bírósági eljárás nélküli kivégzésekhez vezethet.
A mexikói civil társadalom is hevesen tiltakozik. Szeptember 24-én az Ayotzinapából eltűnt 43 diák hozzátartozói gyűltek össze a szenátus épülete előtt. Mintegy 1000 másik emberrel együtt tüntettek a reform ellen.
A 43 diák ügye mély jelentőséggel bír a mexikói társadalom számára. Jelképezi a számtalan büntetlen erőszakos bűncselekményt és az állam képtelenségét, hogy hatékonyan fellépjen ellenük. Ugyanakkor az eset a civil társadalom lázadását is szimbolizálja az igazságosságért és a szolidaritásért.
A diákok 2014 szeptemberében tűntek el megmagyarázhatatlan körülmények között egy tüntetésre tartva. A törvényszéki vizsgálatok eddig csak három eltűnt személy maradványait tudták azonosítani.
A kormány ígéretét, hogy felderíti az erőszakos bűncselekményt és bíróság elé állítja a felelősöket, még mindig nem tartották be. Számos jel utal arra, hogy mind a Guerreros Unidos kartell, mind az állami biztonsági erők részt vettek a diákok meggyilkolásában. A katonai egységek mellett a szövetségi rendőrség, a Nemzeti Gárda elődszervezete is ide tartozik.
Metodia Carillo, a 43 eltűnt egyik hozzátartozója a szenátus előtti gyűlésen a következőket követelte: „Tíz év telt el, és még mindig követeljük a 800 dokumentum kiadását. Az igazságot akarjuk, és azt, hogy a bűnösök bűnhődjenek”.
A hadsereg állítólag számos olyan dokumentumot tart zár alatt, amelyek fényt deríthetnek az eseményekre. Az áldozatok családjai attól tartanak, hogy a hadsereg hatalmának kiterjesztése tovább csökkenti a gyilkosságok felderítésének esélyét.
„A 43-asok édesanyjainak és édesapjainak mozgalma itt a szenátus előtt fel akarja emelni a szavát, hogy elmondja: veszélyes az ország számára, ha felhatalmaz egy olyan intézményt, amely átláthatatlanul cselekszik, egy olyan intézményt, amely megsérti az emberi jogokat, mint a 43-asok esetében, és amely senkinek sem tartozik elszámolással” – magyarázta a hozzátartozók egyik ügyvédje.
Írta: David Keck
Forrás: Amerika21
