Több tucat haláleset a Karib-térségben. Jamaika 70 százaléka áram nélkül maradt. Kuba súlyos károkat jelentett, de eddig nem volt haláleset. A klímaválság súlyosbítja a viharokat.
A Melissa hurrikán Jamaica és Kuba felett elvonulva számos halottat, sérültet és hatalmas anyagi károkat hagyott maga után. A vihar időközben jelentősen gyengült, és elérte a Bahama-szigeteket, majd továbbhaladt a Bermuda-szigetek felé.
Jamaicában eddig hét halálesetet erősítettek meg. Az ország mintegy 70 százaléka továbbra is áram nélkül van, és néhány régióban megszakadt a kommunikáció. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a mentési munkák teljes körű megkezdésével a halálos áldozatok száma tovább emelkedhet. A legtöbb halálesetet Haití jelentette, bár az ország nem feküdt közvetlenül a hurrikán útjában. Délen a Petit-Goâve folyó kilépett medréből, és legalább 40 embert megölt, tíz további személy pedig eltűnt. A Dominikai Köztársaságban egy ember vesztette életét. Kuba „hatalmas károkról” számolt be, de eddig nem jelentettek haláleseteket.
A barbadosi székhelyű Caribbean Policy Development Centre (CPDC) nevű nem kormányzati szervezet igazgatója elmondta: „A globális éghajlati válság következtében a hurrikánok az egész Karib-térségben egyre hevesebbek, gyakoribbak és kiszámíthatatlanabbak”. Hozzátette, hogy minden katasztrófa tovább rontja a Karib-térség amúgy is törékeny gazdasági helyzetét. A folyamatosan növekvő újjáépítési költségek sok kormányt új adósságok felvételére kényszerítenek, ami miatt a régió a világ egyik legeladósodottabb régiója. Az emberi és társadalmi következmények is súlyosak: családok kényszerülnek elhagyni otthonukat, közösségek szakadnak szét, és évek fejlesztési eredményei vesznek kárba. A CPDC igazgatója nemzetközi adósságelengedést követel, amely elismeri a karibi országok történelmi egyenlőtlenségeit és éghajlati terheit.
Melissa kedden ötös kategóriájú hurrikánként – a Saffir-Simpson-skála legmagasabb fokozataként – érte el Jamaica partjait, 298 km/h-s szélsebességgel. Ezzel az 1851-ben megkezdett mérési adatok óta az egyik leghevesebb atlanti-óceáni vihar, és Jamaica számára a „század viharénak” számít. Szerda éjjel Melissa továbbhaladt Kubába, ahol a keleti Santiago de Cuba tartományban kategória 3-as szélsebességgel ért partot. Bár a vihar a Bahamákra érkezésekor már csak kategória 1-es volt, kiterjedt szélmezője továbbra is özönvízszerű esőzéseket, viharos széllökéseket és fenyegető vihardagályokat okozott.
„Katasztrofálisnak nevezni azt, amit itt látunk, még enyhe kifejezés” – mondta Richard Solomon, a jamaikai délnyugati részén fekvő Black River város polgármestere, ahol a hurrikán először ért partot. Az ENSZ jamaicai csapata szerint az előzetes kárfelmérések „soha nem látott” mértékű pusztítást mutatnak a szigeten. „Nem hiszem, hogy Jamaicán egyetlen ember is van, akit ne érintett volna a Melissa hurrikán” – nyilatkozta egy helyszíni ENSZ-koordinátor.
Kubában hat tartományban körülbelül 735.000 embert evakuáltak vagy biztonságos helyre szállítottak – ez a teljes lakosság 7,5 százalékát és a régiók lakosságának csaknem 18 százalékát jelenti. A kormány eddig nem tett közzé előzetes kárfelmérést.
A Gegen-ist-Geben projekt szerdán Facebookon keresztül adományokat gyűjtött tartós élelmiszerek, ruhák és gyógyszerek formájában a leginkább érintett kelet-kubai közösségek számára. A kubai média számos cikke a szomszédok és polgártársak közötti erős összetartásról és szolidaritásról számol be. A leginkább érintett keleti régiókból olyan hírek érkeznek, hogy a lakosság már a vihar érkezése előtt önszerveződött: az emberek segítettek egymásnak a tetők homokzsákokkal való biztosításában, az ablakok megerősítésében és az idősebb szomszédok biztonságba helyezésében: „Senki sem kérdezte, kié a ház: mindenk mindenkié volt”.
Több ország és nemzetközi szervezet is segítséget ígért a karib-tengeri államoknak, köztük Németország is. Az Egyesült Államok azonban első nyilatkozataiban Kubát kizárta a segélyezett országok listájáról. Később Marco Rubio amerikai alelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy azonnali segítséget nyújtson a kubai lakosságnak a válságban. Hangsúlyozta, hogy az amerikai jogszabályok a hosszú évek óta fennálló szankciók ellenére bizonyos kivételeket és engedélyeket biztosítanak a magánszemélyek élelmiszer-adományainak és humanitárius segítségnyújtásának lehetővé tételére. Az ENSZ kubai koordinátora, Francisco Pichón rámutatott, hogy az Egyesült Államok által elrendelt blokád jelentősen megnehezíti a humanitárius segítségnyújtást és az hurrikán által érintett területek ellátását. Kuba e szankciók következtében nagyrészt kizárt a nemzetközi pénzügyi intézmények és a globális piacokból, ami jelentősen akadályozza a katasztrófaelhárítási intézkedések finanszírozását és szervezését.
Írta: Hannah Dora
Forrás: Amerika21
