Az, hogy egyre több és több magasan feldolgozott terméket kínálnak és fogyasztanak, csak azért lehetséges, mert az élelmiszeripar integrálódik a gazdaság más ágazataival. A szolgáltatási szektorban is nagyfokú átjárhatóság és integráció tapasztalható az élelmiszerellátás és -forgalmazás vállalati ellenőrzése révén.
Mexikóban például a magasan feldolgozott termékek fogyasztása a 2000. évi 39,5 százalékról 2020-ra 46,6 százalékra nőtt. Ez az eredménye Agustín Rojas Martínez, a Nemzeti Autonóm Gazdasági Kutatóintézet (IIEc) és az UNAM (Universidad Nacional Autónoma de México) közös tanulmányának..
A kutató megjegyzi, hogy az elmúlt 23 év során az élelmiszerek árusításának helyszínei is megváltoztak. „A piacok és a szupermarketek az élelmiszerek és italok hagyományos értékesítési csatornái, és számuk 2010 és 2020 között jelentősen nőtt. A piacok száma 34 százalékkal, 1,7 millióról 1,1 millióra csökkent, míg a szupermarketek száma megduplázódott, mintegy 3100-ról 6500-ra”.
A legerősebben az úgynevezett miniszupermarketek képviseltetik magukat, közel 170 százalékos növekedéssel. Azonban a gyorséttermek is nagyon hasonló növekedési ütemet mutatnak. Míg 2010-ben országszerte 387 ezer volt, addig a járvány kezdetén már 1,3 millió, ami 166 százalékos növekedést jelent.
Az UNAM „Az élelmiszertől az egészségig: kihívások a mexikói családok élelmiszerágazatában” című konferenciáján tartott beszédében az IIEc Városi és Regionális Gazdaságtan és a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Kutatóegységek tudósa hangsúlyozta, hogy „Mexikóban túlzott kereslet van az élelmiszerek iránt. Mexikóban túlzott kereslet és kínálat van a magas kalóriatartalmú élelmiszerek és italok iránt, beleértve a készételeket és az egészségtelen, magas cukor-, transzzsír- vagy sótartalmú élelmiszereket. Ezek kevéssé segítik a helyet táplálkozást. Túlzott fogyasztásuk olyan betegségekhez is kapcsolódik, mint az elhízás és a krónikus örökletes betegségek.
A mexikói államnak ezért helyre kell állítania az önellátást a stratégiai nyersanyagok terén. Ez magában foglalja a helyi és regionális termelést és az egyszerűsített hozzáférést nemzeti szinten.
Agustín Rojas Martínez emellett egyértelmű stratégiát sürget az iparilag feldolgozott élelmiszerek szabályozására, hogy az elhízás és más betegségek magas aránya ellen egészséges és tápláló élelmiszerekkel lehessen fellépni.
Fogyasztás és
felelősség
A Tudományterjesztési Főigazgatóság Miguel Ángel Herrera Andrade termében tartott beszédében Rojas Martínez amellett érvelt, hogy a fogyasztókat nem szabad felelőssé tenni ezért a helyzetért. Ehelyett a feldolgozó cégek ellenőrzik vagy „elkerítik” a vásárlási területeket. Ezt bizonyítja a kényelmi boltok elszaporodása.
Az embereket a fogyasztásra kondicionálták, mondja Rojas Martínez. És az összetevőknek köszönhetően még függővé is váltak. Az egészségtelen táplálkozás elleni egyik lehetséges stratégia az, hogy újra megtanuljunk főzni. A tudás vagy az idő hiánya nem érv a helyes táplálkozás ellen.
Az Országos Statisztikai Intézet által a háztartások jövedelméről és kiadásáról készített országos felmérés megerősíti, hogy a nyers vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekre fordított kiadások 2000 és 2020 között csökkentek. Ezzel szemben az egészségtelen élelmiszerekre fordított átlagos kiadások meredeken emelkedtek.
Az ellenintézkedések sorozata ellenére a fogyasztás és az egészségtelen ételekre fordított kiadások folyamatosan nőnek, a 2014-es 16,7 millió pesóról 2021-re csaknem a duplájára, 25,6 millió pesóra emelkedtek. 2014 óta a mexikói kormány a túlsúly, az elhízás és a cukorbetegség megelőzésére és ellenőrzésére irányuló nemzeti stratégiával igyekszik csökkenteni a cukros italok és a nem alapvető fontosságú, magas kalóriatartalmú élelmiszerek vásárlását. 2018-ban olyan bélyegeket vezettek be, amelyek egyértelműen megjelölik az egészségtelen élelmiszereket.
A szakértő arra figyelmeztet, hogy az elhízás problémáját nem szabad a mozgáshiányra és a mozgásszegény életmódra redukálni. Más tényezők is kulcsszerepet játszanak: a kultúra, az étkezési szokások, a táplálkozással kapcsolatos ismeretek, az élelmiszerekhez való hozzáférés, a vásárlóerő, a társadalmi befolyás, az élelmiszerek családon belüli elosztása, a reklámok, a kényelem, az idő, a hangulat és az egészség.
Elhízás
Rojas Martínez, aki a Dr. Ernest Feather-díj második helyezettje lett, csatlakozott az Elhízás Világszövetség becsléséhez, miszerint a függőséget okozó élelmiszerek e körforgása csak növelheti a valamilyen formában túlsúlyos emberek arányát. A szervezet becslése szerint 2050-re tíz mexikói közül kilencet érinthet a betegség.
Az Elhízás Világszövetség tanulmánya azt is kiszámolta, hogy az elhízás 2019-ben mintegy 26 milliárd dollárjába kerül majd a mexikói egészségügyi rendszernek. Ez a GDP 2,1 százalékának, illetve a lakosságra vetítve 204 dollárnak felel meg. Ezek az láthatatlan költségek a tanulmány szerint 2060-ban 159 milliárd dollárt tesznek majd ki. Ez akkor a nemzeti GDP 4,67 százalékának felelne meg.
Forrás: NPLA
