2012-ben Honduras volt az első ország a világon, amely engedélyezte a kiterjedt autonómiával rendelkező, cégek által működtetett magánvárosok létrehozását. A lakosság többéves tiltakozása és a 2022-es kormányváltás után megkezdődött ezeknek a magánvárosoknak a visszafordítása. A valóságban azonban még mindig léteznek, és az ellenállás velük szemben ismét növekszik. Közben az egyik magánvárosban végzett génterápiás kísérletek megmutatják, hogy az autonóm enklávék miért keltették fel a biotechnológiai ipar érdeklődését.
Ford Fischer 2023-as dokumentumfilmje azt mutatja be, hogy a hondirói Roatán karibi szigeten hat fiatal önkéntesen aláveti magát a Minicircle nevű cég kísérleti génterápiájának. A tesztalanyok azt állítják, hogy a terápia javítja a kondíciójukat, növeli az izomtömeget, csökkenti a zsírtömeget, és talán még az életüket is meghosszabbítja. A dokumentumfilmben a Minicircle alapítói nyíltan elmagyarázzák, hogy azért végzik a kísérletet Roatánon, mert az amerikai egészségügyi hatóságtól, az FDA-tól nem kapnának engedélyt.
Genetikai kísérletek ellenőrzés nélkül
Ahogy Christopher Castillo hondurasi aktivista elmagyarázza, a magánvárosok vagy fejlesztési zónák és a foglalkoztatás (ZEDE) nem kötik nemzetközi szerződések, így ott bármilyen gyógyszer alkalmazható. „Prósperában előrelépés történik a génterápiák és genetikai kísérletek kidolgozásával, hogy az emberek 150 évig vagy még tovább élhessenek” – írja le az ARCAH közösségi és környezetvédelmi mozgalom koordinátora, hogy mi folyik jelenleg a karibi szigeten található ZEDE Prósperában.
Prósperát egy olyan vállalat működteti, amely a magánváros törvényeit is meghatározza – az alapszabálya. Mindezt a 2012-ben elfogadott különleges fejlesztési és foglalkoztatási övezetekről szóló törvény tette lehetővé. A ZEDE vállalkozói és a lakosság körében azonban ellentmondásosak a vélemények arról, hogy a ZEDE egyáltalán létezik-e még. És így arról is, hogy ezeknek a területeknek meg kell-e felelniük az ország többi részén érvényes törvényeknek. A hondurasi parlament 2022. április 22-én döntött a ZEDE megszüntetéséről, de ez nem állította meg a Próspera üzemeltető céget.
A ZEDE Próspera terjeszkedési terveket sző
Venessa Cárdenas tiszteletbeli helyi tanácsos a 600 lakosú Crawfish Rock halászfaluban. Közvetlenül a ZEDE Prósperával határos. Ott jelenleg egy 14 emeletes toronyház épül, bár Roatánon tulajdonképpen egyetlen épület sem lehetne több négyemeletesnél. A ZEDE üzemeltetői azt tették, amit akartak – mondja Cárdenas. „És szeretném hangsúlyozni, hogy azután kezdték el az építkezést, hogy a kormány eltörölte a ZEDE-t”. Egy nyilvános rendezvényen megmutatja a Próspera digitális modelljét, amelyet a ZEDE üzemeltetői készítettek. „A közösségem már itt eltűnt” – jegyzi meg.
Nem csoda, hogy a Crawfish Rock lakosok félnek a pénzügyileg erős szomszédtól. Ezért országszerte számos más kezdeményezéssel, köztük az ARCAH-val is összefogtak a tiltakozás érdekében. Polgári gyűléseken 71 település utasította el a ZEDE-t a területükön. A ZEDE-k annyira népszerűtlenek voltak a lakosság körében, hogy Xiomara Castro, aki 2022. január végén lépett hivatalba elnökként, gyorsan igyekezett megszabadulni a vállalati városoktól.
A ZEDE eltörlésének akadályai
Ez azonban jogilag nem ilyen egyszerű. Az alkotmányt 2012-ben módosították, hogy a ZEDE létrejöjjön. Az egyik jogi vélemény szerint már az akkori alkotmánymódosítás is törvénytelen volt. A kormány azonban eredetileg a törvényhozási utat választotta, és eltörölte az előző kormány által elfogadott ZEDE-törvényeket. Mivel azonban a ZEDE létrehozásához alkotmánymódosításra volt szükség, ugyanez vonatkozik a megszüntetésére is. Egy egyszeri parlamenti határozat nem elég, azt a következő törvényhozási időszakban ratifikálni kell. Ez pedig 2023. október 31-én véget ért, ahogy Christopher Castillo kifejti. „Ezért kell az egész folyamatot megismételni. A másik lehetőség az lenne, ha a Legfelsőbb Bíróság reagálna a még folyamatban lévő alkotmányjogi panaszok egyikére, és újraelemezné a ZEDE-jogszabályt, hogy érvénytelennek nyilvánítsa azt.”
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Prósperát üzemeltető vállalat a Világbank beruházási viták rendezésének nemzetközi központjához fordult. A befektető az állam ellen indított perét a Dominikai Köztársaság, Közép-Amerika és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásra, a DR-CAFTA-ra alapozza. Próspera azt állítja, hogy már milliókat fektetett be. A vállalat kártérítési igénye akár több mint tízmilliárd dollárra is rúghat.
A kormány nem teljesítette ígéreteit
Christopher Castillo és Venessa Cárdenas számára a lassú politikai és jogi folyamatok mindenekelőtt azt jelzik, hogy a lakosság ellenállását újra kell éleszteni. „A törlés után sokan bíztak benne, és azt hittük, hogy minden megváltozik” – mondja Cárdenas. A kormány azonban nem tette meg azt, ami szükséges lett volna. Így a ZEDE-vel szembeni ellenállás jelenleg újra aktivizálódik.
„Ha ez a projekt megvalósul Hondurasban, akkor ugyanez fog történni Közép- és Latin-Amerika többi részén és a világ más részein is” – félti Castillo. Ezért a ZEDE elleni küzdelem többről szól, mint Honduras megmentéséről. Castillo úgy látja, hogy a magánvárosi mozgalom egésze a dehumanizáció és az individualizáció eszméit propagálja.
Roatánban januárban kezdődött a „Vitalia” nevű hosszú életű mozgalom több hónapig tartó találkozója. Olyan emberekről van szó, akik nem idegenkednek attól, hogy kísérletezzenek a saját testükön. „Célunk, hogy a halál csak önkéntes opció legyen” – álmodja a Vitalia kezdeményezője, Laurence Ion egy nyilvános beszédében. Megemlíti a minél liberálisabb jogi keretet is, ami a kísérletek gyors végrehajtásához szükséges.
Venessa Cárdenas és a Crawfish Rock lakosok számára az ilyen események még nagyobb nyomást jelentenek kis közösségükre. A tiltakozás ugyanakkor mozgósít. Február 24-től a ZEDE ellen tevékenykedő hondurasi szervezetek is találkozni akarnak Crawfish Rock közösségében.
Írta: Jutta Blume
Forrás: NPLA
