Az Egyesült Államokban a választásra jogosult latinok és latinok száma a 2000. évi 14,3 millióról mára több mint 36 millióra emelkedett. A Pew Research Center szerint részvételük az idei, 2024-es elnökválasztáson ismét eldöntheti, ki nyeri a Fehér Házat.
Idén a választásra jogosultak közel 15 százaléka várhatóan latinó-amerikai lesz. Ez majdnem kétszerese annak, amit 2000-ben képviseltek a választói szavazatok 7,4 százalékával. A legtöbb latinó-amerikai választópolgárral rendelkező államok Kalifornia az összes választásra jogosult egynegyedével, majd Texas, Florida, New York és Arizona következik.
Potenciálisan meghatározó szerepük részben azzal függ össze, hogy mely amerikai államokban élnek elsősorban. A latinó-amerikai teszik ki Nevada és Arizona lakosságának csaknem negyedét, két olyan úgynevezett csatatérállamét, amely eldöntheti az elnökválasztást. De a másik öt csatatárállamban is négy-hat százalékát teszik ki a lakosságnak – ez elég lehet ahhoz, hogy az elnökjelöltek győzelme és veresége között különbséget tegyen.
A közvélemény-kutatások szerint Donald Trump republikánus jelölt máris nagyobb támogatottságot gyűjtött a latinó-amerikai körében, elsősorban gazdaságpolitikájának és néhány, a latinó közösség egy részét vonzó, szociálisan konzervatív elképzelésének meghirdetése miatt. Kamala Harris kampánya a maga részéről nemrég indította el első spanyol nyelvű televíziós reklámját, és most az ország legrégebbi latino választói szervezete, a LULAC is támogatja. A következő három hónapban mindkét jelölt számára döntő fontosságú lesz az ezekért a szavazatokért folytatott küzdelem.
Forrás: NPLA
