Venezuela: a nők egyenjogúsága kéz a kézben jár a szocialista társadalomért folytatott küzdelemmel -interjú Diana Scheifes-szel
Diana Scheifes pszichológus és a caracasi „Comuna 5 de Marzo – Comandante Eterno” Női Menedzsment és Nemek Közötti Egyenlőség Bizottságának szóvivője.
Tavaly közzétett egy programot a venezuelai feminista alulról jövő munkához. Milyen megközelítést alkalmaznak a közösségükben?
Elsősorban az emberek társadalmi szerveződésére összpontosítunk, és ehhez építettük fel az úgynevezett Virágutat, amely különböző feminista megközelítéseket tartalmaz. Az egyik a nők szexuális és reproduktív egészségügyi ellátására irányul. Ennek keretében például több mint 150 fogamzásgátlót sikerült kiosztanunk fiatal nőknek. Jelenleg egy kórházi projektben veszünk részt 100 közösségi nővel a méhrák megelőzése érdekében. A második szempont: az utcai munkások és a kulturális munkások a feminista gazdaság előmozdítására helyezik a hangsúlyt, az egyik fókuszpont a közösségi textilgyártás. Harmadszor, mintegy 30 elvtársnő az erőszakos környezetben élő nők, lányok és fiatalok kapcsolattartója. Figyelnek, kísérnek és közbeavatkoznak. Ez a három megközelítés nagyon specifikusnak tűnhet, de meggyőződésünk, hogy a közösségben élő nők nagy részét összefogják.
Milyen feminizmusokat különböztetnél meg Venezuelában?
A kommunális feminizmus a szocialista kommunák építésére és a reproduktív munka újraelosztására összpontosít. Aztán van egy olyan feminizmus, amely a nem kormányzati szervezetek pénzügyi támogatásán alapul. Itt felmerül az önrendelkezés kérdése – mint mindig, ha valaki anyagilag függő helyzetben van. Én egy olyan intézményes feminizmusról is beszélnék, amelyet az állami intézményekből érkező elvtársak támogatnak.
Venezuelában nincs szó egységes feminista mozgalomról. A mozgósítások – például március 8-án vagy november 25-én, a nők elleni erőszak elleni nemzetközi napján – mostanában már erősebbek, mint évekkel ezelőtt, de még mindig sok a tennivaló. Sokféle szervezet létezik, de sokuk nem rendelkezik strukturális megközelítéssel.
Milyen szerepet játszanak a nők és a feminizmus Hugo Chávez közösségi államról alkotott elképzelésében?
Chávez nyilvánosan elismerte, hogy a nők a társadalmi folyamatok mozgatórugói és kulcsai. A feminizmus számunkra az egyenlőségért és a méltányosságért folytatott küzdelem, a cél a közösségi állam. A kommunák egy alternatív szervezeti formát és ennek az új társadalomnak a sejtjét jelentik. A feminizmusra azért van szükség, mert az uralkodó rend nemcsak kapitalista, hanem patriarchális is. Általában a nők azok, akiktől elvárják, hogy mindig lépjenek közbe, és tegyék meg azt, amit senki más nem akar.
A Maduro-kormány egyházaknak tett engedményei milyen mértékben érintették a nők jogait, például az abortusz tekintetében?
Az abortusz nagyon érzékeny kérdés a lakosság körében. A legtöbb nő ellene van, a társadalom nagy részében gyilkosságról beszélnek. Az egyházak a hagyományos rendet reprodukálják. A feminizmussal szemben erős előítéletek épülnek fel. Amikor az abortuszról van szó, az emberek elrejtik azt a tényt, hogy ami valójában a tét, az a szexuális és reproduktív egészséghez és önrendelkezéshez való nyilvános hozzáférés mindenki számára, amihez más társadalomra van szükség.
Milyen problémákkal találkoztok a macsóizmus tekintetében is?
Még mindig vannak olyanok a saját mozgalmunkban is, akik úgy gondolják, hogy megosztjuk a küzdelmet. Mások csak nálunk találtak politikai otthonra. Folytatnunk kell a figyelemfelkeltő munkát, hogy lebontsuk az előítéleteket. A kommunális feminizmus megteremtheti az alapot ahhoz, hogy a forradalmat egy kis területen meg lehessen élni, ahonnan aztán ki lehet terjeszteni. Tehát mindig arról van szó, hogy megmutassuk, hogy nem azért vagyunk itt, hogy megosszunk, hanem hogy biztosítsuk mindannyiunk méltóságát.
Interjú: Elias Korte
Forrás: JungeWelt
