Paraguayban az új törvény a független szervezetek jogainak korlátozásával fenyeget. Az ENSZ is az elnökhöz fordul. Interjú Oskar Rivasszal.
Oskar Rivas a „Sobrevivencia – Amigos de la Tierra Paraguay” (Túlélés – A Föld Barátai Paraguay) nevű szervezet vezetője.
A paraguayi kormány jelenleg egy olyan törvényen dolgozik, amely többek között korlátozza a nem kormányzati szervezetek jogait. Miért problémás ez a kezdeményezés?
A tervezet nem határozza meg pontosan, hogy milyen magatartásokat fognak szankcionálni, és azt sem, hogy ki lesz az illetékes bíró. Ez sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, amely mind a nemzeti alkotmányban, mind az emberi jogokról szóló amerikai egyezményben szerepel. A kezdeményezés aránytalan gazdasági szankciókat ír elő, akár gigantikus bírságok kifizetését is beleértve, ami megfélemlítő intézkedésnek tekinthető a nonprofit szervezetek közszférában való részvételének megakadályozására.
A nemzeti alkotmány kifejezetten tiltja a túlzott bírság kiszabását. A törvényjavaslat azonban ellentmond az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatának és az ENSZ békés gyülekezési és egyesülési joggal foglalkozó különmegbízottjának különböző jelentéseivel is.
Milyen jogkörökkel akarja felruházni magát a kormány a törvénnyel?
A törvény a Gazdasági és Pénzügyminisztériumot hatalmazza fel a törvény végrehajtására, ami a végrehajtó hatalom önkényes alkalmazásához vezethet a szervezetek tevékenységének ellenőrzésére és korlátozására. A nemzeti nyilvántartásba való bejegyzési kötelezettség, valamint az összes tevékenységük és működésük részletezése szintén komoly aggályokat vet fel a magánélet, a szólásszabadság és a nonprofit szervezetek függetlenségének megsértésével kapcsolatban.
Mekkora az eddigi tiltakozás ez ellen?
A civil társadalmi szervezetek számos és sokféle akciót hajtanak végre, hogy ellenezzék a hivatalos politikai blokk alkotmányellenes és törvénytelen törvénykezdeményezését. Az aggodalom számos szervezet közös válaszlépéséhez vezetett. Nyilvános meghallgatásokat szerveznek, és a közösségi médiában terjesztik az információkat arról, hogy ez a törvény milyen pusztító hatással járhat. Egy munkacsoport kerekasztal-beszélgetést kért a hatóságoktól, hogy megvitassák a kezdeményezést. Azt is kérték, hogy a törvényjavaslatot utalják az Alkotmányügyi Bizottság elé részletes vizsgálatra.
Ön szerint Santiago Peña elnök komolyan veszi az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának levelét, és újragondolja a törvénykezdeményezést?
Nehéz megjósolni, hogyan fog reagálni a levélre. Egy ilyen fontos nemzetközi szervezet beavatkozását azonban nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni a lehetséges negatív politikai következmények mérlegelése nélkül. Peña elnök dilemma előtt áll: ha figyelmen kívül hagyja az ENSZ ajánlásait, és továbbviszi a törvényt, akkor egyre nagyobb nemzeti és nemzetközi nyomásnak lehet kitéve. Másrészt, ha komolyan veszi a levelet és felülvizsgálja a tervezetet, demonstrálhatja elkötelezettségét a demokratikus elvek és az emberi jogok iránt – ami erősítheti hírnevét belföldön és külföldön egyaránt.
Milyen politikát képvisel Peña?
A társadalmi mozgalmak és a földjogaikat védő gazdák kriminalizálásának politikája. Számos kezdeményezés és konkrét intézkedés történt a társadalmi mozgalmak, az őslakos közösségek és a vidéki lakosság ellen, mióta átvette az elnökséget. Ilyen például az Itapúa megyében található Edelira városában 2024 júliusában végrehajtott erőszakos kilakoltatási kísérlet a vitatott földterületeket elfoglaló gazdák ellen. A rendőrség házakat és földeket rombolt le, és számos családot kitelepített.
Milyen akadályokat kell még leküzdenie a törvényjavaslatnak?
A törvénytervezetet benyújtották a képviselőháznak, és hamarosan a plenáris ülésen szavaznak róla. A tiltakozások és a nemzetközi nyomás befolyásolja a folyamatot. A demokrácia és az alkotmány teljes tiszteletben tartása mellett elkötelezett szervezetek és képviselők azon dolgoznak, hogy a törvényjavaslatot tisztességesen értékeljék, és hogy az alapvető jogokat tiszteletben tartsák.
Interjú: Sara Meyer
Forrás: JungeWelt
