15 karibi kormány szeretné, ha az Egyesült Királyság jóvátételt fizetne a gyarmati korszakban folytatott transzatlanti rabszolga-kereskedelemért. A karibi államok közül tíz ezt a követelést a Nemzetközösség ma kezdődő csúcstalálkozóján fogja előterjeszteni. A csendes-óceáni Szamoa szigetállamban 56 ország vezetői találkoznak.
A karibi államok már szeptember végén, az ENSZ Közgyűlésén is bejelentették jóvátételi követeléseiket. Barbados miniszterelnöke, Mia Amor Mottley akkor bejelentette, hogy országa a Karibi Közösség (Caricom) államaival közösen fog fellépni. A „globális újraindítás” részeként „a rabszolgaság és a gyarmatosítás jóvátételével foglalkozó második ENSZ-évtized azonnali meghirdetésére” szólított fel.
E hónap elején Mottley Londonban találkozott III. Károly királlyal, hogy előkészítő megbeszéléseket folytasson a Nemzetközösségi találkozóra. A Nemzetközösség szuverén államok laza szövetsége, amelyet 1931-ben alapítottak, és amely a brit gyarmatbirodalom maradványaiból jött létre. Az 56 tagállam közül négy kivételével valamennyi az Egyesült Királyság egykori gyarmata. A miniszterelnök a médiának nyilatkozva méltatta a brit királyt, amiért két évvel ezelőtt a rabszolgaságot „olyan kérdésnek nyilvánította, amelynek eljött az ideje”.
Trinidad és Tobago miniszterelnöke, Dr. Keith Rowley hasonlóan vélekedett a rabszolgaság alóli felszabadulás nyári ünnepségén. Rowley bejelentette, hogy a „karibi vezetők” Szamoán „egy hangon fognak szólni a Nemzetközösséghez”. Londonban azt mondta: „Van egy bizonyos ország, új királlyal és egy munkáspárti kormánnyal, amelynek kiváló mandátuma van”.
Az új brit munkáspárti kormány eddig elutasította a követeléseket, és ezzel a korábbi konzervatív kormányok útját követi. Keir Starmer miniszterelnök szóvivője azt mondta: „Legyünk egyértelműek: a jóvátétel nem szerepel a Nemzetközösség állam- és kormányfői találkozó napirendjén. Másodszor, a kormány álláspontja ebben a kérdésben nem változott. Nem fizetünk jóvátételt”.
Starmer és III. Károly király, akiket egyaránt várnak a szamoai találkozóra, valószínűleg konfliktusba kerülhetnek más tagállamokkal. A Nemzetközösségi találkozón választják meg Patricia Scotland brit-dominikai főtitkár utódját. Az utódjelöltek, akik Gambiából, Ghánából és Lesothóból érkeztek, mindannyian kijelentették, hogy támogatják a karibi államok jóvátételi követeléseit.
A brit kormánnyal ellentétben az Egyesült Királyság egyes intézményei már megkezdték a rabszolgaságban való részvételük feldolgozását célzó folyamatokat. Az anglikán egyház ígéretet tett egy egymilliárd fontos alap létrehozására. A The Guardian című baloldali újság bocsánatot kért a 19. század eleji rabszolgakereskedelemben való részvételéért, és több mint tízmillió font értékű jóvátételi programot jelentett be.
A Nagy-Britannia transzatlanti rabszolga-kereskedelemben való részvétele miatti jogos jóvátétel lehetséges teljes összegére vonatkozó becslések 206 milliárd font (kb. 247 milliárd euró) és 19 billió font (kb. 22,8 billió euró) között mozognak. Ez utóbbi számot tavaly Patrick Robinson ENSZ-bíró idézte, aki a rabszolgakereskedelem által okozott károk „alábecsülésének” nevezte.
A jóvátételi követelések egy olyan időszakban érkeznek, amikor a Karib-térségben erősödik a republikánus hangulat. Barbados 2021-ben nyilvánította magát köztársasággá. Korábban az Egyesült Királyság államfője, az akkori II. Erzsébet királynő egyben a karibi állam államfője is volt. Jamaika jövőre ugyanezt a lépést akarja megtenni.
A karibi államok jóvátételi követeléseit Nicolás Maduro venezuelai elnök is támogatta. Ugyanakkor bejelentette, hogy hamarosan hasonló követeléseket fogalmaz meg Spanyolországgal szemben „országaink kirablása és kifosztása miatt”.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
