Néhány nappal azután, hogy felmondták a Honduras és az Egyesült Államok közötti kiadatási szerződést, a diplomáciai vita tovább eszkalálódik. Xiomara Castro elnök szerdán egyoldalúan felmondta az USA-val fennálló megállapodást. Ez egyebek mellett előírja, hogy a kábítószer-kereskedelemben érintett bűnözőket ki lehet adni az Egyesült Államoknak.
„Elfogadhatatlan az USA beavatkozása és intervencionizmusa, valamint az a szándéka, hogy nagykövetségén és más képviselőin keresztül irányítsa a hondurasi politikát. Támadják, figyelmen kívül hagyják és büntetlenül megsértik a nemzetközi jog azon elveit és gyakorlatát, amelyek a népek szuverenitásának és önrendelkezésének tiszteletben tartását, a be nem avatkozást és az egyetemes békét hirdetik. Elég volt, elég volt! Alkotmányunk és a nemzetközi szerződések alapján utasítottam a @EnriqueReinaHN külügyminisztert, hogy mondja fel a kiadatási szerződést az USA-val” – jelentette ki Castro az X mikroblog-szolgáltatásban.
Ennek hátterében Laura F. Dogu, az Egyesült Államok hondurasi nagykövete által tett nyilatkozatok állnak. José Manuel Zelaya védelmi miniszter és Roosevelt Hernández tábornok, a hadsereg vezetője és Vladimir Padrino López venezuelai védelmi miniszter találkozóját követően „drogkereskedővel való találkozóról” beszélt. „Meglepő és kissé kiábrándító volt, hogy hondurasi kormánytisztviselők egy venezuelai kartell tagjaival ülnek együtt, miközben Castro elnök folyamatosan harcban áll a kábítószer-kereskedőkkel” – idézte a nagykövetet a média.
Zelaya és Hernández augusztus 19-én találkozott Padrino Lópezzel a Nemzetközi Katonai Sportszövetség (CISM) venezuelai kadét világjátékainak keretein belül. A médiajelentések szerint a megbeszélések a két ország közötti együttműködés megerősítését szolgálták. Padrino Lópezt az USA kábítószer-kereskedelemmel vádolja, és az USA és Kanada szankciókkal sújtja.
Castro ezután utasította Enrique Reina külügyminisztert, hogy mondja fel az USA-val kötött kiadatási megállapodást.
Másnap Castro titkosszolgálati információkra hivatkozva kijelentette, hogy „készülő puccsra” utaló jelek vannak. Reina tervezett „laktanyapuccsról” és „a fegyveres erők destabilizálásáról” beszélt. Hernándezt és Zelayát az amerikai nagykövet „gyakorlatilag összekapcsolta a kábítószer-kereskedelemmel”. Reina szerint Dogu megjegyzései az amerikai nagykövetség és néhány katonatiszt közötti, Roosevelt Hernández vezérkari főnök elmozdítására irányuló terv eredménye volt. Az USA már más inváziókat is előkészített „hamis információkkal, például Irakban” – magyarázta a politikus.
Ezekben a napokban a média felidézte a 2009-es, Manuel Zelaya akkori elnök elleni katonai puccsot, amelyet az USA támogatott.
Gilberto Ríos a Libre párttól és a kormány kommunikációs tanácsadója azt mondta, hogy a puccsal való fenyegetést „komolyan veszik”. Az USA-nak többek között „gazdasági érdekei vannak, mint például a modellvárosok, az előző kormány projektje, amely ellen a jelenlegi kormány harcol”. Hondurast eddig az USA egyik legfontosabb regionális szövetségesének is tekintették.
Pénteken Tegucigalpában ülésezett a magas rangú politikusokból és katonatisztekből álló Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács. Kifejezte támogatását Castro államfő, valamint Hernández és Zelaya iránt. A tanács továbbá megerősítette, hogy „határozottan folytatja a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, és az alkotmánnyal összhangban a felelősöket a nemzeti igazságszolgáltatás elé állítja”.
Az elnök lépését Hondurasban bírálták. Jorge Cálix parlamenti képviselő az X-en azt írta, hogy Castro elnök úgy döntött, „elszúrja a kiadatást, amely csak arra szolgált, hogy elítéljék az itt büntetlenséget élvező kábítószer-kereskedőket”. Cálix maga is évekig a Libre párt tagja volt, és júniusban kizárták. Médiajelentések szerint a közelgő elnökválasztás előválasztásán Castro kedvenc jelöltje, Rixi Moncada ellen akart indulni, és a szomszédos El Salvadorban Nayib Bukeléhez hasonló módszereket javasolt a bűnözés elleni küzdelemben.
Eduardo Facussé, a Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke szerint a kiadatási megállapodás felmondása helyett a nagykövetet nemkívánatos személynek nyilváníthatták volna és kiutasíthatták volna.
A megállapodás 1912 óta létezik, de a kiadatásokat csak 2014-ben kezdték el. A legismertebb eset Juan Orlando Hernández volt elnök (2014-2022), akit 2022-ben, néhány héttel hivatali idejének lejárta után adtak ki az Egyesült Államoknak, és idén júniusban 45 év börtönre ítélték New Yorkban (a miamerikank.hu beszámolt róla erről https://miamerikank.hu/kabitoszer-allam-honduras-volt-elnoket-eliteltek-drogkereskedelemert-az-egyesult-allamokban/).
Reina hangsúlyozta, hogy minden beérkezett kiadatási kérelmet haladéktalanul továbbítottak a Legfelsőbb Bíróságnak. Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint jelenlegi kormánytisztviselők vagy a kormányhoz kapcsolódó személyek ellen érkeztek volna kiadatási kérelmek, és hogy a megállapodás felmondása ezzel függne össze.
Az Egyesült Államok azonban felszólította a hondurasi kormányt, hogy „gondolja át ezt az intézkedést”. A külügyminisztérium szóvivője a Reutersnek azt mondta, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések veszélybe kerülnek, ha a döntés érvényben marad.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21
