A Havanna-szindróma és a Moszkvába vezető út: Hogyan lehet új életet lehelni egy halott elméletbe?

Amire az amerikai hírszerző ügynökségek nem képesek, arra a Der Spiegel annál jobban képes: megtalálni a Moszkvába vezető nyomot. A Havanna-szindrómáról van szó, amely immár nyolc éve szerepel a címlapokon – és amelyet az amerikai hírszerző szolgálatok egy hónapja gyakorlatilag eltemettek. A Der Spiegel most kiásta a holttestet, és újra életre keltette.

Az USA nagykövetsége Kuba fővárosában, Havannában - a Der Spiegel szerint az orosz katonai hírszerzés célpontjává vált
Az USA nagykövetsége Kuba fővárosában, Havannában - a Der Spiegel szerint az orosz katonai hírszerzés célpontjává vált

Az ominózus Havanna-szindróma ismét kísérti a német médiát, miután egy hónappal ezelőtt kvázi hivatalosan eltemették az amerikai titkosszolgálatok. Most a Der Spiegel a 60 Minutes című amerikai televíziós magazinnal és a The Insider nyugatbarát orosz online portállal közös vizsgálatában új életet lehelt a halottnak nyilvánított elméletbe. Eszerint az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU áll a Havanna-szindróma mögött.

De mindenek előtt maga a sztori:  a Wikipédia szerint a Havanna-szindróma olyan ismeretlen eredetű, nem specifikus tünetekre utal, mint például fejfájás vagy hányinger, amelyeket először 2016-ban észleltek a kubai fővárosban, Havannában lévő amerikai nagykövetség diplomatái és tagjai körében. Később ezek a tünetek más országokban, többek között Németországban és Ausztriában élő amerikai diplomatáknál is jelentkeztek.

Eddig mintegy 1.500, a szindróma által potenciálisan érintett személy jelentkezett az amerikai hatóságoknál. Régóta folynak a találgatások arról, hogy ultrahang- vagy akár mikrohullámú fegyverek alkalmazásával járó célzott támadások állnak-e a háttérben. 

Vannak olyan hangfelvételek Havannából az érintettekről, amelyeken tücsökre emlékeztető hangok hallhatók. A biológusok 2019-ben arra a következtetésre jutottak, hogy a tünetek természetes eredetűek, és valójában a tücskök hangos ciripelése váltotta ki őket. Egy 2021 októberében az Egyesült Államokban közzétett titkos jelentés szintén arra a következtetésre jutott, hogy a rögzített tücsökzörejek természetes eredetűek.

Egy hónappal ezelőtt az amerikai hírszerző szolgálatok intenzív vizsgálat után szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a Havanna-szindrómát nem egy „külföldi ellenfél” titkos fegyverei okozták. Az ügyben készült zárójelentés „megdönti azt a régóta vitatott elméletet”, amely szerint valamilyen orosz energiafegyver volt a felelős – írja a Washington Post.

Két héttel ezelőtt pedig kutatók további kétségeket tápláltak a „Havanna-szindróma” létezésével kapcsolatban is. Amint arról a Der Standard beszámolt, 86 beteg és családtagjaik összehasonlítása, amelynek során hallás-, látás- és egyensúlyteszteket végeztek, nem mutatott észrevehető különbségeket. Ugyanezt mutatták az érintettek MRI-vizsgálatai is az esetleges agykárosodás miatt.

A Spiegel és a cikk elején említett kollégái azonban nem voltak hajlandóak elfogadni, hogy a nyomok nem Oroszországba vezettek. És úgy tűnik, a hamburgi hírmagazin jobb forrásokkal rendelkezik, mint az öt amerikai hírszerző ügynökség, amelyek évekig nyomoztak az ügyben. A Spiegel vizsgálatának eredményét, amely szerint a nyomok Moszkvába vezetnek, a ZDF a következőképpen foglalta össze honlapján:

„A geolokációs adatok és telefonkapcsolatok kiértékelése kimutatta, hogy a szabotázsra szakosodott GRU 29155-ös egységének tagjai több alkalommal is olyan helyeken jártak, ahol amerikai diplomaták vagy hozzátartozóik röviddel később egészségügyi problémákra panaszkodtak”.

„Az orosz ügynökök utazási dátumai nem mindig fedik teljesen a feltételezett támadások időpontját” – állapítja meg a Spiegel cikke is, bár szerzői nem akarnak engedni az összeesküvés-elméletükből, ezért tovább spekulálnak: „Előfordulhat, hogy az ügynökök csak előkészítették azokat”.

Egy másik állítólagos bizonyíték: Ivan Terentyev e-mailjei, aki állítólag a GRU-egység egykori parancsnokhelyettese. Terentyev állítólag említést tett egy olyan projektről, amely a „nem halálos akusztikus fegyverek lehetséges alkalmazását kutatja a városi területeken folytatott harci műveletekben”.

A Der Spiegel válaszul idézi David Relman orvosszakértőt, aki évek óta tanulmányozza a szindrómát, és az e-mail bizonyító erejének alátámasztására „az irányított, impulzusos elektromágneses hullámokkal történő támadást” tartja hihető magyarázatnak.

Csak egy hatalmas bökkenő van, amit a Der Spiegel inkább nem dörgölne az olvasói orra alá: az akusztikus fegyvereknek semmi közük az irányított, impulzusos mikrohullámokhoz. És nem is titkosak, mert a hangfegyverek – más néven LRAD (Long Range Acoustic Device) – az USA-ban évek óta a hadsereg „nem halálos fegyverek” repertoárjának részét képezik. A rendőrség repertoárjának is részét képezik, amely 2009-ben használta először ezt a fegyvert a pittsburghi G20-as csúcstalálkozón tüntetők ellen. Az amerikai rendőrség később akusztikus fegyvereket is bevetett a tüntetések feloszlatására.

A Der Spiegel által idézett e-mail passzusa tehát semmit sem bizonyít. Valójában az egész cikk egyáltalán nem bizonyít semmit a havannai szindróma tekintetében. Elég bizonyítéknak kell lennie arra, hogy a szóban forgó GRU-egységet bármivel meg lehet vádolni. Ezt mondja a ZDF:

„A Bellingcat oknyomozó platform kutatása több merényletet és támadást is az egységnek tudott tulajdonítani. Ezek közé tartozik a Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya elleni mérgezéses támadás a brit Salisburyben, valamint egy bolgár fegyverkereskedő megmérgezése 2018-ban”.

A régi történetek azonban attól nem lesznek igazabbak, ha újra és újra előveszik őket, amikor Oroszország megvádolására van szükség. A Szkripal-ügyben London még azt sem tudta bizonyítani, hogy az apát és lányát Novicsok idegméreggel mérgezték meg – a londoni orosz nagykövetség ugyanis alaposan leleplezte a hivatalos brit összeesküvés-elméletet, de a helyi mainstream média ezt nem említette. A bolgár fegyverkereskedővel kapcsolatos történet pedig szintén a Bellingcat hobbinyomozóinak képzeletének birodalmába sorolható.

Egy kérdés azonban továbbra is fennáll: hogyan jutottak Spiegel és társai az orosz katonai hírszerzés tagjaitól származó geolokációs adatokhoz, telefonkapcsolatokhoz és e-mailekhez – feltéve, hogy azok hitelesek? Sajnos a Der Spiegel ezzel kapcsolatban homályban hagyja olvasóit – talán azért, mert ezeket az adatokat nyugati titkosszolgálatok szivárogtatták ki neki? Ez is egy összeesküvés-elmélet lenne, de sokkal hihetőbb, mint az, amit a Der Spiegel most a Havanna-szindróma ügyében próbál olvasói elé tolni. 

Forrás: gegenzensur