Szerdán, 100 éves korában meghalt a háborús bűnös Henry Kissinger.
A jók fiatalon halnak meg, mondják. Az, hogy Henry Kissinger békében és szabadságban, természetes halált halhatott az amerikai Connecticutban lévő otthonában, ismét az élet igazságtalanságait hangsúlyozza. Az Egyesült Államok volt külügyminisztere 100 évig járt a bolygón, pusztítás nyomát hagyva maga után.
Heinz „Henry” Kissinger 1923. május 27-én született a németországi Fürthben. 1938-ban zsidó családjával a nácik elől az Egyesült Államokba menekült, a Harvardon, majd a Fehér Házban csinált karriert. Egy birodalom építésze lett. Richard Nixon 1968-ban nemzetbiztonsági tanácsadónak nevezte ki. Öt évvel később külügyminiszter lett, és 1977-ig maradt külügyminiszter Gerald Ford alatt. Hivatali ideje alatt elszabadította a poklot Délkelet-Ázsiában. A vietnami háború mellett titokban kiterjesztette a területi bombázásokat Laoszra és Kambodzsára, és előkészítette a terepet a vörös khmerek számára.
Mivel Nixon telefonbeszélgetései az Ovális Irodában dokumentálva vannak és hozzáférhetőek, ismert, hogy ő volt a felelős Nixon valószínűleg részegen kiadott „mindent, ami repül, mindenre, ami mozog” parancsának gyakorlatba ültetéséért.
Chilében őt tartják a Pinochetet hatalomra juttató államcsíny tervezőjének, aki a Chicago Fiúknak nevezett közgazdászokkal laboratóriumi körülmények között szabadította rá az országra a neoliberalizmust. 1975-ben Kissinger és Ford elnök zöld utat adott az indonéz diktátornak, Suhartónak Kelet-Timor megszállásához, amely abban a pillanatban kezdődött, amikor mindketten elhagyták a fővárost, Jakartát. Kelet-Timor lakosságának egyharmada esett áldozatul a háborúnak, amelyet a NATO-államok szorgalmasan támogattak fegyverekkel.
A háborús bűnök listája, amelyekben Kissinger részt vett, a világ minden tájára kiterjed. Több könyvet is megtöltenek, például Greg Grandin „Kissinger hosszú árnyéka” című könyvét. Óvatos becslések szerint az ő politikája három-négymillió ember életébe került. 1973-ban az észak-vietnami főtárgyalóval, Le Duc Thóval együtt Nobel-békedíjat kapott a vietnami háborúban kötött tűzszüneti megállapodásért. Tho tisztességből visszautasította a kitüntetést, részben azért, mert a háború még két évig folytatódott, amíg az USA vereségével véget nem ért. Kissinger további 50 évig irónia nélkül hordta maga előtt a díjat.
Miután a szintén 2023-ban elhunyt Daniel Ellsberg informátor felfedte az Indokinában elkövetett háborús bűntetteit, Kissinger gondoskodott politikai üldöztetéséről. Számára ő volt „Amerika legveszélyesebb embere”. Ellsberg szabad maradt, Kissinger is. Soha senki nem vonta őt felelősségre. A Wikileaksen közzétett, hivatali idejéből származó dokumentumok egy olyan korszakról tanúskodnak, amelyet saját szavaival lehet a legjobban jellemezni: „A törvénytelen dolgokat azonnal megtesszük, az alkotmányellenes dolgok kicsit tovább tartanak””.
Csak találgatni tudjuk, hogyan nézett volna ki a világ, ha századunk legbuzgóbb ellenforradalmára nem került volna hivatalába. De ahová Kissinger megy, ott maradnak Charlie Chaplin szavai: „Azok az emberek, akik ma eltapossák az emberiséget, nem lesznek mindig ott. Kegyetlenségük velük együtt hal meg.”
Írta: Dominik Wetzel
Forrás: JungeWelt
 A jók fiatalon halnak…){kind=link}