Az Egyesült Államok Kuba elleni embargója akadályozza az orvosi kutatást és a legsúlyosabb betegségek kezelését. Beszélgetés Tania Crombet Ramos-szal, aki általános orvos és immunológus. 2022-ben elnyerte a „Kubai Köztársaság munkájának hőse” címet. 2009 óta vezeti a klinikai kutatást a Havannai Molekuláris Immunológiai Központban. 2022 óta a trieszti székhelyű World Academy of Sciences választott tagja, emellett tagja a Kubai Tudományos Akadémiának, vezető oktató a Havannai Orvostudományi Intézetben, tagja az Innovative Immunotherapy Alliance, egy amerikai-kubai közös vállalkozás igazgatótanácsának, tagja a Kubai és Latin-Amerikai Immunológiai Társaságnak, valamint tagja a Kubai és Amerikai Onkológiai Társaságnak.
Tania Crombet Ramos több alkalommal elnyerte a Kubai Tudományos Akadémia éves nemzeti díját, a kubai tudományügyi minisztérium technológiai innovációs díját. Munkája hozzájárult két rák elleni vakcina és két monoklonális antitest engedélyezéséhez különböző epiteliális daganatok, autoimmun betegségek és Covid-19 ellen Kubában és külföldön.
Kuba világszerte, de elsősorban a globális délen ismert magas szintű orvosi kutatásairól. A Kubai Kommunista Párt által kormányzott karibi szigetország azonban súlyos gazdasági válságban van. Hogyan hat ez a kutatásra?
A gazdasági válság világszerte hatással van a tudományos kutatásra. Kuba sem maradhat ki a források korlátozásából. Néhány olyan kutatási projektet, amelyet saját forrásainkból nem tudunk finanszírozni, el kellett halasztanunk, vagy a licencet másoknak el kellett adnunk. Más esetekben a klinikai vizsgálatok protokolljait kellett módosítanunk, hogy helyettesítsük azokat a laboratóriumi vizsgálatokat vagy képalkotó eljárásokat (pl. számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia tomográfia, ultrahang vagy endoszkópia), amelyek nem álltak rendelkezésre.
A betegek biológiai mintáinak értékelése lelassult a fontos laboratóriumi berendezések kiesése vagy a kémiai anyagok hiánya miatt. Egyes esetekben nem állt rendelkezésünkre a legmodernebb tudományos technológia, amelynek segítségével megvilágíthattuk volna a fejlesztés alatt álló molekulák hatásmechanizmusait, vagy azonosíthattuk volna azokat a biomarkereket, amelyek jobb betegreakciót jósolnak. Ezek a korlátozások közvetlenül hatással vannak az új gyógyszerek fejlesztési ciklusára is, és meghosszabbítják azt az időt, amíg azok a kubai és más országok betegeinek javát szolgálhatják.
Milyen szerepet játszik a szűk keresztmetszetekben az Egyesült Államok által évtizedek óta fenntartott kereskedelmi blokád Kuba ellen?
Az Egyesült Államok gazdasági blokádja jelentősen súlyosbítja ezeket a nehézségeket. Emlékeztetni kell arra, hogy Kuba nem vásárolhat olyan berendezéseket, amelyek tíz százalékban vagy annál nagyobb mértékben amerikai alkatrészekből állnak, valamint nem vásárolhat vegyi termékeket vagy gyógyszereket amerikai vállalatoktól vagy azok más országokban működő leányvállalataitól. A nyersanyagok beszerzése drágábbá és nehezebbé válik, mivel azt harmadik országok közvetítőin keresztül kell végrehajtani. A pénzügyi üldözés és a bankok megtagadása, hogy Kubával üzleteljenek, tovább akadályozza a gyógyszerek gyártását és azok preklinikai és klinikai értékelését, és megfosztja a betegeket a hatékonyabb és biztonságosabb kezelési lehetőségektől.
Fulgencio Batista diktatúrájának 1958-as bukása után Kuba olyan egészségügyi rendszert hozott létre, amely magas színvonalon működik és a lakosság számára ingyenes. Egyes médiaértesülések szerint azonban ez már nem ugyanolyan színvonalú, mint korábban, és mára nehézségekbe ütközik, hogy az egész kubai lakosság számára ingyenes egészségügyi ellátást biztosítson. Igaz ez?
A kubai egészségügyi rendszer szintén szenved a gazdasági válság és az Egyesült Államok által elrendelt blokád következményeitől. Az ingyenesség és az egyetemes hozzáférés alapelvei továbbra is fennállnak, de a jelenlegi helyzet bonyolult, mivel hiányoznak egyes létfontosságú gyógyszerek, laboratóriumainkhoz szükséges vegyi anyagok, valamint orvosi és ápolási eszközök, továbbá romlott vagy meghibásodott a diagnosztikai és kezelési berendezések állapota. Az anyagi hiányosságok ellenére orvosaink, ápolóink és általában az egészségügyi személyzet nagy humanitárius elkötelezettséggel és odaadással rendkívüli munkát végeznek, hogy a betegeket a lehető legjobban ellássák.
2009 óta vezeti a klinikai kutatást a Havannai Molekuláris Immunológiai Központban. Hogyan érinti munkáját az embargó?
Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok blokádja közvetlen és súlyos hatással van a közegészségügyre. A Molekuláris Immunológiai Központban olyan betegségekkel foglalkozunk, amelyek prognózisa nagyon rossz, mint például a rák és az Alzheimer-kór. Betegeink, köztük gyermekek is, a leginkább hátrányos helyzetben vannak, mivel nem juthatnak hozzá az amerikai vállalatok által forgalmazott számos hatékony terápiához.
Klinikai vizsgálataink gyakran nem felelnek meg a legmagasabb nemzetközi szabványoknak, mivel lehetetlen beszerezni az amerikai vállalatok legmodernebb technológiáit és gyógyszereit. Különösen súlyos következménye, hogy innovatív gyógyszereink – bizonyított hatékonyságuk és biztonságosságuk ellenére – akadályokba ütköznek a nemzetközi engedélyezés során.
Mi az oka a nem engedélyezésnek?
Nem felelnek meg az Egyesült Államok vagy Európa diagnosztikai vagy terápiás irányelveinek. Ennek következtében kereskedelmi partnereink kénytelenek megismételni a klinikai vizsgálatokat, ami nemcsak jelentősen megdrágítja a fejlesztést, hanem kritikus mértékben késlelteti a hatékony terápiákhoz való hozzáférést a világ más részein élő betegek számára. Az Egyesült Államok esetében a betegek nem férhetnek hozzá a kubai eredeti gyógyszerekhez, amelyek hatékonyságukban néha egyedülállóak a világon. Ezért elmondható, hogy a blokád embertelen és drámai hatással van Kubára, de az Egyesült Államok lakosságára is.
Októberben részt vett az ESMO rákkutatási kongresszuson Berlinben. Az eseményen 34.000 tudós és orvos cserélt eszmét a rák diagnosztizálásáról, terápiájáról és immunizálásáról a világ minden tájáról. Mit tudott magával vinni ebből a kongresszusból a kubai munkájához?
A kongresszuson való részvétel kivételes lehetőséget nyújtott arra, hogy megismerjem a klinikai rákkutatás legújabb eredményeit. Az esemény platformként szolgál fontos orvosi és kritikus tudományos eredmények publikálásához: a III. fázisú tanulmányoktól, amelyek eredményei újradefiniálhatják a kezelési szabványokat, egészen az I. fázisú tanulmányokig, amelyek első eredményeket nyújtanak új gyógyszerek betegeken való alkalmazásáról. Ugyanakkor a kongresszus egyedülálló lehetőséget kínál formális és informális beszélgetésekre más országokból érkező kollégákkal, akik a rák témájának minden aspektusával foglalkoznak.
A rák gyakorlatilag az emberi test bármely részén kialakulhat, legyen az bőrrák, mellrák, vastagbélrák vagy tüdőrák. A kiváltó tényezők, mint például a genetikai hajlam és a környezeti hatások, valószínűleg még sokrétűbbek. Mely rákfajták jelentik jelenleg a legnagyobb rejtélyt a kutatás számára?
Személyes véleményem szerint néhány szilárd daganat (szilárd, a testben kialakult szöveti tömeg, amely jóindulatú vagy rosszindulatú lehet; a vérkeringésen keresztül terjedő folyékony daganatokkal ellentétben a szilárd daganatok szilárdan rögzülnek a szervekben vagy szövetekben, például a tüdőben, a mellkasban, a belekben vagy a csontokban) kevésbé érzékenyek a legújabb terápiás beavatkozásokra, annak ellenére, hogy számos klinikai vizsgálat és preklinikai kutatás zajlott velük kapcsolatban. A kevésbé érzékeny kifejezés azt jelenti, hogy az emésztőrendszerből származó daganatok kevésbé reagálnak az új immunológiai rákterápiákra. A klasszikus citosztatikumokkal végzett rákterápiák mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a nagyon specifikus immunológiai terápiák.
Egy másik szempont az agydaganatok, különösen a központi idegrendszer rosszindulatú daganatai. Az agydaganatok mind felnőttek, mind gyermekek esetében nagy kihívást jelentenek a tudomány számára. Az ilyen daganatokkal élő betegek kezelési lehetőségei korlátozottak, és a hosszú távú túlélési arány az elmúlt öt évben nem változott jelentősen.
Mely területeken sikerült a legnagyobb előrelépést elérni a rákkutatásban?
Kétségtelen, hogy a rákimmunterápia az a terület, ahol az elmúlt 15 évben a legnagyobb előrelépést sikerült elérni. Ennek célja a szervezet saját védekező képességének erősítése a T-limfociták, más néven T-sejtek, egyfajta fehérvérsejtek segítségével. Ezzel a T-limfociták citotoxikus, azaz károsító vagy pusztító hatását kívánják fokozni a tumorokra. Fontos mérföldkő volt az úgynevezett immunellenőrzési pontok ellen monoklonális antitestek kifejlesztése, amelyek lényegében feloldják a T-limfociták „fékeit” és újraélesztik azok tumorellenes reakcióját.
További nagy előrelépés történt számos hematológiai elváltozás, jóindulatú és rosszindulatú daganatok, valamint egyes szilárd daganatok kezelésében az adaptív T-sejt-transzplantáción alapuló terápiával. Ezen immunterápia során a beteg saját T-sejtjeit genetikailag úgy módosítják, hogy azok célzottan felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket. Egyre inkább egyetértés alakul ki abban, hogy az immunterápia hozzájárul ahhoz, hogy a rák még előrehaladott stádiumban is krónikus betegséggé váljon, amely hosszú távon kontrollálható. Becslések szerint ma már az összes rákos beteg több mint 50 százaléka potenciális jelölt az immunterápiás kezelésre.
Mely témák voltak Ön számára személyesen a legérdekesebbek a kongresszuson?
Különösen a rákterápia terén elért előrelépések megvitatására koncentrált. A legfontosabb témák között szerepelt az immunterápia alkalmazásának kiterjesztése kevésbé előrehaladott klinikai esetekre, például a műtét előtti, alatti és utáni szakaszokra. Továbbá új antitest-hatóanyag-konjugátumok, azaz célzott rákterápiák fejlesztése, amelyek monoklonális antitestet kapcsolnak össze citotoxikus hatóanyaggal, kemoterápiás szerrel. Ezek a hatóanyagok közvetlenül a tumorsejtekhez jutnak el. Végül pedig multispecifikus antitestek fejlesztése, amelyek különböző immunsejt-populációkat, például T-limfocitákat vagy természetes gyilkos sejteket toboroznak és aktiválnak a tumor ellen.
Intenzív és részletes vita folyt a prediktív biomarkerek, azaz olyan molekuláris vagy sejtes jellemzők azonosításáról és validálásáról is, amelyek előre jelzik, hogy egy beteg hogyan fog reagálni egy adott kezelésre, valamint az új terápiákkal kapcsolatos toxicitások kezeléséről.
Az eseményen kisebb mértékben, de a megelőzés és a diagnózis kérdései is terítékre kerültek. A rák elleni hatékony küzdelemhez nagyon fontos a megelőzés, azaz az egészségtelen szokások és életmód, például a dohányzás, az alkoholizmus, az elhízás, a mozgásszegény életmód és mások felszámolása. Egyes daganatok, például a méhnyakrák, védőoltásokkal megelőzhetők, mivel szoros összefüggés van bizonyos vírusok vagy baktériumok fertőzése és az a folyamat között, amelynek során a normális sejtek ellenőrizhetetlenül növekvő daganatos sejtekké válnak. A rák időbeni diagnosztizálása szintén döntő fontosságú a halálozási arány csökkentése szempontjából. Általánosságban elmondható, hogy a korai stádiumban diagnosztizált daganatok jobban és nagyobb sikerrel kezelhetők.
Az előadásokon kívül lehetőség volt közvetlenül is beszélgetni a kongresszuson részt vevő kollégákkal?
Valóban lehetőségem volt beszélgetni számos szakértővel és a kutatásban vezető szerepet betöltő személlyel. Részt vettünk hivatalos találkozókon is olyan kutatócsoportokkal, amelyek új klinikai vizsgálatokat indítanak innovatív gyógyszerekkel.
Milyen kutatási projektekben dolgozik jelenleg, és milyen projekteket tervez a jövőre nézve?
Továbbra is új klinikai vizsgálatokon dolgozunk a rák területén olyan bevált molekulákkal, mint a nimotuzumab, egy monoklonális antitest a rák kezelésére, és a Cimavax-EGF terápiás vakcina a tüdőrák ellen. Ezzel párhuzamosan megkezdjük az első vizsgálatokat más terápiás vakcinákkal és immunmoduláló gyógyszerekkel kezelt betegeken. Végül klinikai vezetésünk nemcsak a rákos betegekkel kapcsolatos kutatásokat hajtja előre, hanem más neurodegeneratív betegségekkel, például Alzheimer-kórral, spinocerebellaris ataxiával (örökletes, progresszív neurodegeneratív betegségek csoportja, amelyek főként a kisagyat és a gerincvelőt érintik, és mozgáskoordinációs zavarokhoz vezetnek), valamint légúti betegségek, például az akut légzési distressz szindróma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség.
Interjút készítette: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
