2021 és 2022 után harmadszor gyűltek össze a múlt héten Guatemalában a társadalmi és őslakos mozgalmak képviselői „A népek dekolonializása a jó életért” mottóval. A 15 latin-amerikai országból, Puerto Rico amerikai gyarmatról és Baszkföldről érkezett résztvevők mellett a Latin-Amerikai Palesztin Unió elnöke is elutazott az eseményre, akit nagy tapssal fogadtak. A kommunista Palesztin Néppárt (PPP) képviselője Ramallahból küldött egy videót, amelyben a hazájával való szolidaritást a „baloldal legfontosabb feladatának nevezte világszerte”.
Az előző találkozóhoz hasonlóan nem minden delegáció tudott részt venni. Kuba és Venezuela képviselőitől megtagadták a beutazási vízumot. A kapitalizmus nem akarja, hogy eszmét cseréljünk kubai és venezuelai elvtársainkkal” – magyarázta a megnyitón Leiria Vay a Codeca mezőgazdasági munkásszervezet országos vezetőségéből. Ennek ellenére a mintegy 200 résztvevővel a találkozó volt a legnagyobb a három, eddig megrendezett nagygyűlés közül. 2020-ban a hálózat mindössze nyolc szervezet cseréjeként jött létre. Guatemala nevében a Codeca a kezdetektől fogva részt vett.
A megbeszélések első fordulójában a perui Melania Canales elmagyarázta a „Buen Vivir” (jó élet) fogalmának alapjait: ez a természetet tiszteletben tartó, harmonikus és kiegyensúlyozott életre utal. Peruban ma a szociális kérdések privatizáltak és üzletnek számítanak. A perui baloldal azonban részben a jobboldalhoz hasonló gazdasági modellt követ, és nincs kollektív vezetése. A jelenleg Dél-Amerika nagy részén tomboló erdőtüzeket „a vállalatok gyújtották, hogy felgyorsítsák a városokba való elmenekülést és földet szerezzenek a monokultúrák számára”. A rendezvény második napján a vita középpontjában a „Nők és a jó élet” állt. A guatemalai Thelma Cabrera felszólalt a „női kvóta” és a „felhatalmazott őslakosok” koncepciója ellen, amely az őslakos népek néhány képviselőjének politikai pozíciókat biztosít. Azonban a teljes lakosság képviseletéről volt szó. Az egyik résztvevő kifejtette, hogy a Codeca-képzést követően jelentősen csökkent a „macsóizmus” a közösségeiben.
Evaristo Choj, aki szintén Codeca-aktivista a Departamento Alta Verapazban, a törekvések és a valóság közötti ellentmondásokkal foglalkozott. Ez a megye az egyik legszegényebb Guatemalában, a lakosság mintegy 83 százaléka szegénységben él. „Ha nem tudod, mit fogsz holnap enni, a buenvivir és a dekolonializmus messze van”. A politikákat ehhez a valósághoz kell igazítani. Flavio Flores, a perui Rondas Campesinas képviselője elmondta, hogy szervezete és más társadalmi mozgalmak egy párt alapításán dolgoznak, mint politikai eszközön, hogy részt vehessenek a jövő évi választásokon. Hasonló törekvések vannak El Salvadorban is, mondta Ángel Flores a Milpa szakszervezet részéről.
A rendezvény harmadik napján a helyi médiáról folytattak megbeszéléseket. A hondurasi Radio Dignidad és Radio Victoria képviselői a politikai harcok során kialakult állomásokról beszéltek. Az „antikolonialista kommunikációról” szóló panelbeszélgetésen Ramón Grosfoguel Puerto Ricóból azt mondta, hogy „a 21. század antiimperializmusának” másnak kell lennie, „mint a 20. századnak, amikor a patriarchátus, a rasszizmus és az ökológia legfeljebb másodlagos témák voltak a munkásmozgalomban”. A marxizmus is „alapvetően fehér, nyugati projekt volt”. A közönség egyik kérdésére válaszolva tisztázta, hogy ő nem „antimarxista”, hanem a 20. századi marxizmussal szemben fogalmazott meg kritikát.
Pénteken olyan témákban állítottak fel bizottságokat, mint a „szakszervezetek”, az „internacionalizmus”, az „antipatriarchátus” és a „politikai eszköz”. Szombaton a résztvevők részt vettek egy Codeca tüntetésen Guatemala fővárosában a spanyol invázió 532. évfordulója alkalmából, amelyet gyakran még mindig „Kolumbusz-napként” ismernek el.
Írta: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
