Iván Cepeda kolumbiai szenátor, aki nemzetközi szinten is ismert emberjogi és igazságszolgáltatási tevékenységéről, vezeti a 2026. május 31-i elnökválasztási közvélemény-kutatásokat. A Centro Nacional de Consultoría (CNC) legfrissebb felmérése nemcsak megerősíti ezt a tendenciát, hanem a támogatottságának további konszolidációját is mutatja: Cepeda a szavazatok körülbelül 35 százalékát szerezné meg, és növelte előnyét olyan versenytársaival szemben, mint Abelardo de la Espriella és Claudia López, egy továbbra is széttöredezett politikai mezőnyben, ahol magas a bizonytalan szavazók aránya.
Cepeda a baloldali Pacto Histórico szövetség jelöltjeként indul (a vele készült interjút itt olvashatjátok), amely 2022-ben Gustavo Petrót juttatta az elnöki székbe, és most a szociális, adó- és békeügyi reformokat kívánja elmélyíteni. Petro nem indulhat újra, mivel a tisztség egy ciklusra korlátozódik.
Cepeda kampánya azonban jelentős politikai nyomás alatt áll. A Nemzeti Választási Tanács (CNE) kizárta őt a 2026. március 8-i pártok közötti baloldali előválasztásból. A CNE ezt azzal indokolta, hogy Cepeda korábban részt vett egy belső konzultáción. Ezért nem lehet újra jelöltetni magát egy hasonló eljárásban. Cepeda ennek következtében közvetlenül az első választási fordulóra kellett regisztrálnia magát. Kormánykörökben a döntést korlátozó értelmezésnek nevezték, amely gyengíti a progresszív egységet.
Ezzel párhuzamosan Cepeda célzott rágalmazási kampányoknak van kitéve. Internetes bannerek és bejegyzések jelentek meg a közösségi médiában, amelyek „a FARC örökösének” nevezték. Ő ezeket a vádakat visszautasította. A médiaértesülések szerint az akciót nyilvánosan Jaime Arizabaleta politikai aktivistával hozták összefüggésbe, aki a jobboldali körökhöz áll közel. Cepeda környezete ezt úgy értékelte, mint egy példát az úgynevezett „negatív kampányokra”, amelyek célja az volt, hogy őt összekapcsolják a volt gerilla szervezettel, annak ellenére, hogy politikai karrierje elsősorban a fegyveres konfliktus áldozatainak képviseletével és a paramilitarizmus elleni jogi eljárásokkal jellemezhető. Cepeda emellett az Álvaro Uribe volt elnök elleni eljárásban az áldozatok egyik ügyvédje.
A vita nemzetközi dimenziót öltött, amikor Cepeda bejelentette, hogy panaszt nyújt be az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottsághoz (CIDH). Arra hivatkozik, hogy mind a választási tanács döntése, mind a stigmatizáló kampányok sérthetik politikai jogait és az esélyegyenlőség elvét a választási kampányban. Az nemzetközi testülethez való fordulás aláhúzza, hogy kampánya milyen komolyan veszi a történteket.
Gustavo Petro elnök is aggodalmát fejezte ki a választási folyamat jogossága kapcsán. Független technikai vizsgálatokat követelt a szavazatok előzetes és végleges számlálására szolgáló szoftverrel kapcsolatban, és kijelentette, hogy a forráskód nyilvános betekintése önmagában, előzetes külső ellenőrzés nélkül nem elegendő az átláthatóság biztosításához. A vita középpontjában továbbá a választási hatóságok pártatlanságával kapcsolatos kérdések állnak. Cepeda kampánya utal a Hollman Ibáñez tisztviselővel kapcsolatos vitákra, akinek korábbi tevékenysége a Registraduría-nál, valamint feltételezett politikai közelsége Abelardo de la Espriella köréhez véleményük szerint kétségeket ébreszt az intézményi semlegességet illetően.
Ezek a politikai feszültségek a biztonsági helyzet romlásának hátterében alakulnak ki. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának hivatala arról számolt be, hogy 2025-ben a kolumbiai belső menekültek száma az előző évhez képest 85 százalékkal, körülbelül 94.000 főre nőtt. Emellett emelkedett az emberi jogi aktivisták elleni gyilkosságok és az illegális fegyveres csoportok által végrehajtott kényszerbezárások száma is. Ebben a polarizáció, intézményi viták és humanitárius válság által jellemzett légkörben a 2026-os választások döntő próbatételnek számítanak Kolumbia demokratikus stabilitása és a lakosság bizalma a választási folyamat integritásában szempontjából.
Írta: Jorge Andrés Garavito Cárdenas
Forrás: Amerika21









