A baloldali elnökjelölt Jara ugyan megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, de a többség a jobboldali jelöltre szavazott, így Kasttal kell megmérkőznie a második fordulóban.
Chilében alig több mint egy hónap múlva második forduló lesz az elnöki posztért. Az első fordulóban vasárnap a baloldali kormányjelölt, Jeannette Jara szűk többséggel nyert. A szavazatok 97 százalékának összeszámlálása után 26,8 százalékot kapott. Csak alig mögötte áll az ultrajobboldali José Antonio Kast a Republikánus Pártból. Ő a szavazatok csaknem 24 százalékát szerezte meg. A döntés arról, hogy ki fogja vezetni a chilei kormányt 2026 és 2030 között, december 14-én születik meg.
Az eredmény még szorosabb, mint az előrejelzések. A közvélemény-kutatások korábban körülbelül 30 százalékos támogatottságot jósoltak az elnökjelöltnek. Jara a jelenlegi elnök, Gabriel Boric kormányában munkaügyi miniszter volt, és fiatalkora óta tagja a Chilei Kommunista Pártnak. A választási kampányban azonban igyekezett nem propagálni a kommunista imázsát. Kast mögött, aki már harmadszor pályázik az elnöki posztra, meglepő módon Franco Parisi végzett. Az a közgazdász, akit a média „jobboldali populistának” nevez, vasárnap közel 20 százalékos szavazati arányt ért el. Ő is már harmadszor indult az elnöki választásokon.
Jara ugyan a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a második fordulóban nem állnak jól a dolgok a progresszív politikus számára. Kast és Parisi mellett két másik szélsőjobboldali jelölt is magas szavazati arányt ért el. A libertárius Johannes Kaiser csaknem 14 százalékot, a hagyományos chilei jobboldal képviselője, Evelyn Matthei pedig 12,5 százalékot kapott. Biztosnak tűnik, hogy a jobboldali jelöltek a második fordulóban pragmatikus módon Kast mögé állnak.
A választók körülbelül 70 százaléka szavazott vasárnap egy jobboldali jelöltre. Kaiserrel Kast egyébként is szoros kapcsolatban áll, Matthei pedig vasárnap még meglátogatta a Republikánus Párt jelöltjét a választási partiján.
A kormány számára az eredmény katasztrófa. Nem számítottak arra, hogy Jara ilyen kis különbséggel marad el Kasttól. Több média is arról számolt be a szavazás után, hogy Jara most fokozottabban igyekszik majd megszólítani a társadalom „mérsékelt” köreit. Emellett várható, hogy felfüggeszti tagságát a kommunista pártban.
Köszönőbeszédében aktívan igyekezett megszerezni a feltételezett mérsékelt jobboldali Matthei szavazatait, aki szolidaritását fejezte ki vele a választási kampányban folytatott lejárató kampány miatt. A harmadik helyen végzett Parisi iránt is kifejezte „tiszteletét”. Kast vasárnap magabiztosnak mutatkozott. Harmadik jelöltségére utalva kijelentette: „Minden jó dolog háromszor jön!” Az igazi győzelem azonban csak akkor lesz teljes, ha „a szervezett bűnözést felszámoljuk és bezárjuk határainkat az illegális bevándorlók előtt” – folytatta az egykori Wehrmacht tisztjének fia.
Az első helyen végzett Jara ünnepelte választási győzelmét. „Nagyszerű ország vagyunk” – idézte őt az El País, amivel a lap szerint Kast „sötét jövőképe” ellen állt ki. Kast, Kaiserhez és Mattheihez hasonlóan, a választási kampányban megpróbálta sötét színben feltüntetni Chile gazdasági helyzetét, és a bűnözésről szóló túlzott jelentésekkel rossz színben tüntette fel a baloldali orientációjú, leköszönő Gabriel Boric elnök kormányát.
Boric maga a választási estén kijelentette: „Gratulálok Jeannette Jarának és José Antonio Kastnak. Bízom benne, hogy a párbeszéd, a tisztelet és a Chile iránti szeretet minden különbséget legyőz.”
A kemény kézzel való kormányzás ígéretén túl Kast reakciós álláspontokat képvisel, például a terhességmegszakítás jogával kapcsolatban. Az első 18 hónapban a kormányban hatmilliárd dollárral szeretné csökkenteni az állami kiadásokat. Chile-t jobbra tolódás várja.
Ez tükröződik a parlamenti választások eredményében is. Vasárnap a választók nemcsak az elnökjelöltekről döntöttek, hanem a képviselőház új tagjairól és a szenátorok csaknem feléről is. Míg a kormánykoalíció, az Unidad por Chile nyolc helyet vesztett a képviselőházban, az ultrajobboldali Cambio por Chile 18-at nyert. Parisi „néppártja” is jelentős növekedést könyvelhetett el. Ettől kezdve a progresszív és független erők kisebbségben vannak a kamarában. 1990-ben, Augusto Pinochet katonai diktatúrájának vége óta ez volt az első alkalom, hogy Chilében kötelező volt az elnöki választásokon való részvétel – ez az intézkedés hagyományosan a jobboldalnak kedvez.
