Az amerikai blokádnak a Kubával való kutatási együttműködésre gyakorolt következményeiről és az „1 Cent 4 Cuba” kampányról. Beszélgetés Helen Yaffe-val
Helen Yaffe aktívan részt vesz a kubai szolidaritási mozgalomban, és a We are Cuba (Yale University Press, 2020) című könyv szerzője. A Glasgow-i Egyetemen tanít.
Kubával kapcsolatos kutatásokat végez. Milyen hatással
van az Ön kutatásaira a Kuba elleni amerikai blokád?
Ez mindig egy ideológiai küzdelem. A tudományos publikációk esetében létezik egy szakértői bírálati folyamat, és ezek a bírálók gyakran elvárják, hogy az ember a sértésig kritizálja Kubát.
Vannak diákjaim, akik Kubában szeretnének kutatni, de ahhoz, hogy ezt megtehessék, át kell esniük egy etikai bírálóbizottságon (ez a folyamat az angolszász egyetemi rendszerben kötelező minden olyan kutatásra, amelyben emberek mint kutatási alanyok vesznek részt). Ilyenkor olyan kérdések merülnek fel ezekben a bizottságokban, mint például: „Biztosítani tudja, hogy a kubai méhészek nem lesznek elnyomásnak és börtönnek kitéve, amikor egy kutatási projekt részeként beszélgetnek önökkel?”. Ezt a kérdést az USA-ban végzett kutatások kapcsán is feltennék? Ez tehát az a környezet, amelyben a kubai kutatóknak el kell igazodniuk.
Hogyan befolyásolja ez az ilyen projektek
finanszírozását?
A másik nagy probléma számomra és más tudósok számára, akik kubai partnerekkel szeretnének együtt dolgozni, az amerikai szankciók pénzügyi következményei. Példa: egy olyan kutatási projektre készítettem javaslatot, amelyben kubai partnerrel akartam együtt dolgozni. A Glasgow-i Egyetem elhalasztotta a projektet, mert az egyetem pénzügyi osztálya azt állította, hogy egy kubai partner nem vehet részt a projektben, mert Kuba az USA szankciói alatt áll. Ez azonban helytelen, mivel az Egyesült Királyságban vannak olyan törvények, amelyek kimondják, hogy az Egyesült Államok egyoldalú szankciói nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságban élő személyekkel és intézményekkel szemben. Az amerikai szankciók követése az Egyesült Királyságban tehát sérti a nemzeti jogot.
Az igazság az, hogy az OFAC, az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (Office of Foreign Assets Control) világszerte ellenintézkedésekkel fenyegeti a bankokat, ha Kubával bonyolítanak tranzakciókat. Ez nagyon nagy probléma, mert korlátozza a kutatási együttműködést.
Miért olyan problematikus ez a gyakorlat most a kutatás
szempontjából?
Mert minden pénzügyi tranzakciót leállít, és a kutatás nem működik e nélkül. Olyan dolgokról beszélünk, mint egy kolléga kifizetése, pénzátutalás a projekthez szükséges erőforrások és kutatási infrastruktúra finanszírozására. De ma már szinte lehetetlen bármilyen pénzmozgást végrehajtani.
Hogyan lehet ezt ellensúlyozni?
Van az „1 Cent 4 Cuba” kampány, ami nagyon fontos. A kezdetektől fogva részt veszek benne. Ez egy új kampány, amelyet az Egyesült Királyságban, Írországban és Belgiumban működő csoportok indítottak el, de hamarosan más országok aktivistái is támogatták, többek között Németországban, Spanyolországban és Kanadában. Németországban a Netzwerk Kuba koordinálja.
A kampány középpontjában a nemzetközi pénzügyi intézmények állnak. A probléma az, hogy ha átutalok egy font sterlinget Edinburgh-ból Berlinbe, és az átutalás indoklásában megemlítem a „Kuba” szót, az átutalást automatikusan blokkolják, holott a pénz egyáltalán nem Kubába megy. Tehát már nem csak a Kuba nevű országot blokkolják, hanem mindent, ami Kubával kapcsolatos. Kampányunkkal azt szeretnénk megmutatni, hogy a bankok ezen gyakorlat illegális.
Mit akarnak tenni ez ellen?
Szeretnénk elérni, hogy a bankok ügyfelei nagy számban végezzenek kis, egycentes tranzakciókat, amelyekben megemlítik a „Kuba” szót, ami aztán automatikus szankciós mechanizmusokat indít el a bankoknál. Ha panaszt tesznek, a banknak jelentést kell készítenie, amelyet a Nemzeti Ellenőrzési Hatósághoz fellebbezhetünk. Minden egyes kis tranzakció és az azt követő panaszeljárás költséges adminisztratív terhet jelenthet a bank számára, miközben az ügyfélnek minimális költségei vannak. A bankok ezzel a gyakorlattal megszegik a nemzeti jogot. Amit szeretnénk kideríteni: megszegik-e az EU általános adatvédelmi rendeletét is? És vajon az európai banki adatokat az ügyfelek tudta nélkül továbbítják-e az amerikai hatóságoknak?
Interjú: Dieter Reinisch
Forrás: JungeWelt
