Vádat emeltek az argentin katonai diktatúra egyik egykori kollaboránsa ellen szakszerverezeti tagok elrablása miatt.
Késői remény a vezeklésre a szakszervezeti tagok 1977-es meggyilkolásáért az argentin Mercedes-Benznél: miután a nürnbergi ügyészség 20 évvel ezelőtt ejtette a Juan Rolando Tasselkraut egykori termelési igazgató elleni eljárást, a konszern egykori vezetőjét most mégiscsak Argentínában fogják bíróság elé állítani. A Buenos Aires-i legfelsőbb bíróság szerdán elutasította a német állampolgárságú férfi ügyvédeinek fellebbezését. A bírák úgy döntöttek, hogy a most már több mint 70 éves férfi ellen megindítják az eljárást. Németországban a diktatúra idején (1976-1983), a katonai puccsot követően meggyilkolt Mercedes üzemi tanácstagok hozzátartozói még 46 évvel a tettek után sem remélhetnek igazságot. Az Egyesült Államokban szintén elutasították a megfelelő pereket.
A Buenos Aires-i bíróság döntésének köszönhetően a Mercedes-Benz is „legalább jelképesen a vádlottak padjára ül” – kommentálta a vasárnapi Overton című online magazinban Gaby Weber újságíró. Azzal vádolja a céget, hogy nem kért bocsánatot a bűncselekményben való részvételéért. Weber már 1999-ben feltárta az ügyet. Évekig tartó kutatásai során részleteket tárt fel a González Catán városában található Mercedes-gyárban a katonai puccs után 14 szakszervezeti tag meggyilkolásáról. A legtöbbjüket eredetileg a Campo de Mayo kínzóközpontba vitték. A tanúk azt vallották, hogy néhány áldozatot Tasselkraut feljelentett. A gyár vezetősége – ahol az 1950-es évek végéig a náci háborús bűnös Adolf Eichmann is dolgozott villanyszerelőként – nemcsak azt engedte meg, hogy a munkásokat a munkahelyükön tartóztassák le, hanem információkat is szolgáltatott a katonaságnak róluk, és aktívan támogatta az elnyomást – állapította meg most a Buenos Aires-i bíróság.
Az ítéletben Alejandro Slokar bíró rámutatott, hogy a szakszervezeti tagok üldözése és a munkavállalói jogok felszámolása azt célozta, hogy „a közelmúlt történelmének legjelentősebb és legdrámaibb gazdasági-társadalmi szerkezetátalakítását hajtsák végre a neoliberális hegemónia felől”. Slokar bíró szerint a harcos üzemi megbízottak meggyilkolását nem önkényesen hajtották végre, „hanem egyértelműen egy olyan struktúra feldarabolása volt a cél, amely a nagyvállalatok gazdasági céljaival és a diktatúra gazdasági tervével szemben ádáz ellenfélként lépett fel”. A Buenos Aires-i tartományi kormány szerdán a honlapján az ítéletről szóló közleményben emlékeztetett arra, hogy több mint 20 évvel ezelőtt, az úgynevezett igazságügyi perek során Tasselkraut a szakszervezeti tagok eltűnése és a Mercedes-gyár későbbi termelékenységnövekedése közötti összefüggésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: „Csodák nem léteznek”. Weber ezt a kijelentést tette az ügyről készült dokumentumfilmjének címévé, amelyről a németországi igazságszolgáltatás hallani sem akar.
Argentínában viszont – különösen az október 22-re tervezett elnökválasztás előtt – lelkesen követik a Mercedes munkatársának perét. A legfelsőbb bíróság döntése egy olyan időszakban született, amikor az országban a politikai vitát az ultrajobboldali jelölt, Javier Milei céljai foglalkoztatják, aki az augusztus 13-i előválasztásokon több mint 30 százalékkal a legtöbb szavazatot kapta. A kérdés az, hogy Milei választási győzelme lehetőséget ad-e neki arra, hogy a meghirdetett módon „láncfűrészelje” a munkaügyi és szociális jogokat – írta a Página 12 című napilap, emlékeztetve arra is, hogy Milei táborának alelnökjelöltje, Victoria Villarruel a katonai diktatúra csodálója, és többször felszólalt a Mercedes egykori menedzseréhez hasonló ügyek bírósági feldolgozása ellen. A Mercedes-per emlékeztet arra, hogy mi a tétje a nyolc hét múlva esedékes választásoknak.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
