Miguel Díaz-Canel kubai elnök a G77+Kína elnökeként támogatását fejezte ki a 15. Brics-csúcstalálkozó zárónyilatkozatában meghatározott, az inkluzív multilateralizmus felé vezető út mellett.
Az államok szövetsége, amely ma Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából áll, olyan integrációs mechanizmust képvisel, amely reményt ad a multilateralizmus megerősítésére, amely „napjainkban éppoly sürgős, mint amilyen nélkülözhetetlen az emberiség sorsa szempontjából” – mondta a Brics Plusz Párbeszéd Fórumán tartott beszédében.
Kuba számára – mondta – nagy felelősséget jelent a 77-es csoport és Kína elnöki tisztségének betöltése. „134 ország van velünk, az ENSZ tagjainak kétharmada, a világ népességének csaknem 80 százaléka él itt, és egy egyre egyenlőtlenebb világ kolosszális kihívásaival nézünk szembe, ahol a kirekesztés és a szegénység megsokszorozódott, miután két évnyi világjárványt drámai konfliktusok követtek” – mondta.
A G77+Kína és a Brics-országok felelőssége és lehetősége, hogy a jelenlegi igazságtalan világrend megváltoztatásáért dolgozzanak – mondta. Ez „nem egy lehetőség, hanem az egyetlen alternatíva” – hangsúlyozta Díaz-Canel.
Tekintettel a Brics-csoport növekvő jelentőségére a nemzetközi színtéren, üdvözlik a bővítést, amely erősíteni fogja a konföderáció globális jelentőségét és reprezentativitását.
A kubai vezető megjegyzéseiben rámutatott, hogy a jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra valódi átalakítása, amelyet mélységesen igazságtalannak, anakronisztikusnak és diszfunkcionálisnak nevezett, mind a G77+Kína, mind a Brics történelmi követelése.
A Brics által létrehozott Új Fejlesztési Bank alternatívája lehet és kell, hogy legyen a jelenlegi pénzügyi intézményeknek, amelyek közel egy évszázada drákói előírásokat alkalmaznak arra, hogy hasznot húzzanak a Dél erőforrásaiból és újratermeljék leigázási és uralmi rendszereiket.
Egy ilyen tartalékvaluta-mechanizmus kiterjesztése, amely biztonságot és stabilitást garantálna a globális Dél számára, minden bizonnyal segítene csökkenteni a jelenlegi monetáris rendszer egyensúlytalanságait. A Brics-országok bankjai által a helyi valutában nyújtott kölcsönös hitelkeretek bevezetése és a műveletekhez szükséges egységes valuta létrehozásának lehetősége szintén olyan kezdeményezések, amelyeket a globális dél más országaival való kapcsolatokban is alkalmazni lehetne – tette hozzá.
Ez „csökkenthetné az amerikai valuta visszaélésszerű monopóliumát, amely megerősíti és biztosítja a világ többi részére káros hegemóniát” – hangsúlyozta Díaz-Canel.
„Szilárdan hiszünk az egység erejében, a sokféleségben, és abban, hogy most itt az ideje, hogy közösen lépjünk fel olyan történelmi követelések mellett, amelyek – mivel nem foglalkoztak velük időben – megsokszorozták a napjainkban a nemzeteink előtt álló problémákat. Egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövő elérése érdekében a közös cselekvés pillanata nem holnap van. Hanem most” – hangsúlyozta Kuba elnöke.
„A G-77-nek és a Brics-csoportnak lehetősége van arra, hogy történelmi változást hozzon. Tegyük meg, a jövő nemzedékek érdekében” – zárta beszédét Díaz Canel.
Kuba Bolíviával, Hondurasszal és Venezuelával együtt azon latin-amerikai országok közé tartozik, amelyek a Brics-csoport részévé kívánnak válni.
Szerdán Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök már bejelentette, hogy Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek 2024. január 1-jétől teljes jogú tagok lesznek.
Forrás: Amerika21
