Az új szervezet bírálja Maduro „neoliberális” kormányát, de elutasítja a „pro-imperialista” jobboldali ellenzéket és az amerikai szankciókat. A résztvevők legtöbbje chavista körökből származik.
A baloldali chávista alapmozgalmak tagjai megalapították a Comunes (a köznép) nevű ellenzéki szervezetet Nicolás Maduro kormánya ellen. „Forradalmi, autonóm, népi, antikapitalista, antikolonialista, feminista, ökológiai, hazafias és demokratikus erő vagyunk” – olvasható az alapító kiáltványban.
A Comunes élesen bírálja a Maduro-kormányt, amelyet „neoliberálisnak” és „Chávez nevében elkövetett csalásnak” neveznek. Ugyanakkor elutasítják a „jobboldali, imperializmuspárti” ellenzéket, részben azért, mert az politikai nyilatkozatuk szerint „szankciókat és inváziót” követel az USA-tól.
„Nem a semmiből jöttünk” – mondta Antonio González Plessmann emberi jogi aktivista azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Comunes bemutatta alapító kiáltványát. Ők egy „baloldali áramlat”, amely alulról szerveződő szervezetekből, a felszabadítási teológia hagyományait követő keresztény alulról szerveződő csoportokból, szakszervezetekből és emberi jogi aktivistákból áll. Női kollektívák, LMBTIQ-aktivisták és bebörtönzött fiatal tüntetők hozzátartozói is vannak közöttük, akik a szabadon bocsátásukért kampányolnak.
Egy olyan időszakban, amikor a lakosság nagy része elégedetlen a jelenlegi politikai és gazdasági helyzettel, és „félelmet, dühöt és frusztrációt” érez, a Comunes a hatalom alternatívájává akar válni számukra – mondja González. A Comunes tisztában van azzal, hogy ez egy hosszú távú folyamat, amelyben „erőt kell gyűjteniük”.
„Fokozatosan akarják kiépíteni az emberek hatalmát”. A cél az, hogy megteremtsék a demokratikus politika feltételeit Venezuelában, az 1999-es, Hugo Chávez akkori elnök alatt elfogadott alkotmány mintájára.
A közeljövőben még nem látnak esélyt arra, hogy párttá váljanak, például hogy részt vegyenek a következő, 2025-ös parlamenti, regionális és helyi választásokon. Hosszú távon azonban szeretnének pártot alapítani.
A Comunes nem ismeri el Maduro győzelmét a legutóbbi, július 28-i elnökválasztáson. A baloldali szervezet „a nép szuverenitása elleni támadásnak” tartja, hogy nem hozták nyilvánosságra a választási eredményeket. González szerint a kormány január 10-től, Maduro újraválasztott elnöki hivatalba lépésének napjától „de facto kormány” lesz. Hatalma nem a lakosság széles rétegeire, hanem a meglévő intézményekre, gazdasági szervekre és kényszerítő hatalommal rendelkező állami szervekre épül.
A régi gazdasági érdekeket képviselő Kereskedelmi és Termelői Kamarák Szövetsége (Fedecámaras) mellett az új gazdasági csoportok jó szövetségesei a kormánynak – folytatja González. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően olcsó amerikai dollárhoz és az importra vonatkozó adókedvezményekhez jutnak hozzá. Ezek közé tartoznak az új szupermarketláncokkal, többszintes bevásárlóközpontokkal, iparosokkal és a tőzsdével foglalkozó vállalatok.
Comunes nem tekinti a Maduro-kormányt baloldali kormánynak. Az elmúlt években „neoliberális” és „tekintélyelvű” irányvonalat követett. A gyakorlatban a washingtoni konszenzus mind a tíz pontját megvalósítja – mondta González a Punto de Corte online portálnak adott interjúban.
A sajtótájékoztatón ugyanakkor figyelmeztette azokat is, „akik arra várnak, hogy január 10-én az amerikai tengerészgyalogosok érkezzenek”, „akik azt hiszik, hogy a venezuelaiak számára a megoldások az Egyesült Államoktól fognak jönni”, és „akik a hadseregtől várnak egy »fekete bárányt« a probléma megoldására”. „Mindezek a szektorok, amelyek egy exogén megoldásra számítanak, hozzájárulnak a probléma súlyosbodásához” – állította González.
Eduardo Sánchez szakszervezeti képviselő, aki szintén a Comunes szóvivője, hangsúlyozta, hogy a szervezet határozottan elutasítja az amerikai szankciókat: „Mi egyértelműen antiimperialisták vagyunk”. Ez egy „perverz mechanizmus”, amelyet Észak-Amerika az „ellenzéki árulókkal” együtt vezet be, akik maguk nem szenvedik el a következményeket. Az ilyen intézkedések elsősorban a társadalom legszegényebb rétegeit érintik.
A jobboldali ellenzéknek sikerült „tőkét kovácsolnia az emberek változás iránti vágyából” – folytatta González. Ez az ellenzék azonban olyan politikák folytatását jelentette, amelyek ártottak az embereknek és éhezést hoztak nekik: privatizáció, a nagy nemzeti és külföldi magántőke iránti odaadás, a bérek és a szociális jogok lerombolása. Demokratikusnak álcázza magát, de a hatalmat ugyanazoknak a régi embereknek akarja átjátszani.
A Comunes által felsorolt javaslatok és követelések között szerepel a vagyon újraelosztása, progresszív adók, a külföldi adósság felülvizsgálata és olyan intézkedések, amelyek arra kényszerítik a korrupt hatalmi csoportokat, hogy fizessék vissza az általuk ellopott közpénzeket. Továbbá a honvédelem, valamint az állami kézben lévő áram- és vízellátás bővítése. Valamint szilárd oktatási és egészségügyi rendszer. Követelik a kormány ellen tiltakozó foglyok szabadon bocsátását. Központi hatalmat akarnak, de a munkások, szomszédok, őslakosok és kisgazdák önkormányzati szervezeteit is.
Végső soron „a bolivári alkotmányunk visszaszerzéséről van szó” – mondta Thaís Rodríguez aktivista. „Nem hagyjuk, hogy elveszítsük a reményt”.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
