Ahogy azt a kormánypárti média előre jelezte, az argentin szövetségi igazságszolgáltatási testület bírósága szerdán megerősítette a Cristina Fernandez de Kirchner volt elnök ellen hozott elsőfokú ítéletet. Az elnöknőt mindössze két nappal korábban választották meg a peronista párt vezetőjévé.
A per Santa Cruz tartománybeli közbeszerzésekkel kapcsolatos állítólagos korrupcióval kapcsolatos. A volt elnököt hat év börtönbüntetésre ítélték és eltiltották tisztségétől egy botrányos, nyilvánvalóan politikai indíttatású perben, amelyben a bírálók szerint a jogállamiság minden alapelvét figyelmen kívül hagyták.
Az ítélet azonban még a másodfokú ítélettel együtt sem jogerős. A Legfelsőbb Bíróság előtt még mindig fellebbezés van folyamatban.
Az ítélethirdetés előtt a bíróság épülete előtt „nyilvános jogi előadást” tartottak. Juan Grabois (a Buenos Aires-i Egyetem jogi karának oktatója), Juan Martin Mena (büntetőjogász és Buenos Aires tartomány volt igazságügyi minisztere), Manuela Dávila (alkotmányjogász) és Anabella Luccardi (az Avellaneda Egyetem társadalomtudományi karának dékánja) a vegyes hallgatóság előtt világítottak rá az ügy súlyos szabálytalanságaira.
Grabois részletesen ismertette a bírák és ügyészek, a Clarín médiacsoport és Mauricio Macri volt elnök közötti „obszcén kapcsolatokat”. A három másik ügyvéd inkább a formai szempontokra összpontosított.
A perben már a kezdetektől fogva számos szabálytalanság történt: mind első-, mind másodfokon áthelyeztek bírákat, és a már lezárt tárgyalásokat újranyitották, noha nem volt új bizonyíték. A szabálytalanságok meglétét kifejezetten igazoló szakértői jelentésekre is hivatkoztak a vád javára. A védelem indítványait rendszeresen elutasították, beleértve azokat is, amelyek részletes vizsgálatot követeltek.
Az 51 vitatott építési szerződésről készült három szakértői jelentés, amelyeket csak az eljárás nagyon késői szakaszában mutattak be, ellentmondott egymásnak, és végül nem támasztotta alá a vádakat. A kenőpénzek kifizetését nem bizonyították egyetlen időpontban és egyetlen vádlott ellen sem.
Az egész tárgyalás során a volt elnököt egyetlen tanú sem említette, és egyetlen olyan dokumentumot sem mutattak be, amelyet ő írt volna alá, és amelynek bármi köze lett volna az ügyhöz.
Az elnök érintettségét már az államigazgatás is kizárta. Az államfő és a végrehajtás között 18 köztes lépés van: a pénzeket a parlament hagyta jóvá, a kabinetfő felügyelte a tartományoknak történő kiutalásokat, a tartományi hatóságok pedig kiírták a pályázatokat és felügyelték a munkálatok végrehajtását. A Santa Cruz tartománynak a költségvetésben való átlagon felüli részvételét, ahogyan azt állították, megcáfolták.
Az ítélet tehát egy rendkívül szövevényes konstrukció volt. A bírák maguk is szakértői szerepet vállaltak, és arra a következtetésre jutottak, hogy a projektek közül csak három esetében merültek fel indokolatlan többletköltségek. Az elnöknő felelősségét abban látták, hogy úgy irányította az egész államapparátust, hogy az érintett tételek a tartományhoz kerültek, és hogy végső soron nem hagyhatta figyelmen kívül a feltételezett szabálytalanságokat.
Nem meglepő azonban, hogy ezt a több mint ellentmondásos ítéletet most megerősítették. A fellebbviteli bírák közül ketten többször is meglátogatták Macrit a per során, a harmadik bírót pedig a törvényi előírásokkal ellentétben Macri helyezte át erre a posztra a Semmítőszékbe. Az érintett bírák és ügyészek közül többen is érintettek voltak a 2022-es „Lago Escondido” üdülőhelyre tett utazás körüli botrányban, a Clarín médiacsoport és a titkosszolgálat képviselőivel együtt.
A védelem már bejelentette, hogy fellebbezni fog a Legfelsőbb Bírósághoz. A bírák közül azonban kettőt is szabálytalanul nevezett ki Macri, egyikük korábban a Clarín ügyvédje volt.
Írta: Miguel Arndt
Forrás: Amerika21
