Kuba július 26-án, szerdán emlékezett meg a Moncada laktanya ostromának 70. évfordulójáról, amely a „nemzeti lázadás napjaként” vonult be a történelembe.
Mintegy 10 ezer helyi lakos, veteránok és a szolidaritási brigádok mintegy 200 tagja gyűlt össze hajnal előtt az egykori laktanya előtti téren, amely ma iskolaként és múzeumként működik. A kulturális programmal összekötött eseményen idén először kezdődött a golyónyomokkal átszőtt homlokzatra vetített videóval.
Jelen volt Raúl Castro és Ramiro Valdés is, akik 22, illetve 21 évesen részt vettek az 1953. július 26-i támadásban.
Miguel Díaz-Canel elnök beszédében utalt az 1953-as történelmi eseményekre. A 135 férfi és nő közül mindössze hatan estek el harc közben, 55-öt pedig kivégeztek vagy kínzás következtében haltak meg. „A Moncada laktanya a kínzás és a halál műhelyévé vált” – idézte fel. „Az 1953. július 26-i akciók az USA erkölcstelen anyagi segítségével Kubába telepített utolsó diktatúra végének kezdetét jelentették. Ezért nem bocsátják meg a forradalmat a mai napig” – tette hozzá. Az akkori támadás elesettjei „életüket adták [José] Martí eszméjéért, hogy igazságot teremtsen népünk és a világ számára” – mondta Díaz-Canel.
Ma a fiatalabb generációk felelőssége, hogy „megőrizzék, amit elértünk, és tovább haladjanak előre” – mondta. Amíg az amerikai kormány „kitart azon kísérletében, hogy népirtó blokádjával megfojtson bennünket, amíg nem érjük el a jólét méltó szintjét minden kubai számára, addig minden nap, minden órában, minden percben moncada-t kell ostromolnunk” – mondta az elnök.
A szocializmus – mondta – Kuba útja „egy igazságosabb társadalom megvalósításához mindenki számára”. Beszéde végén kitért a Donald Trump korábbi amerikai elnök idején szigorított blokádra, és elítélte, hogy Kubát újra a „terrorizmust támogató országként” tartják számon, ami megnehezíti a szigetország pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatait „a világ szinte minden részén”. „Kuba felvétele erre a listára nem a terrorizmus terjedése miatti aggodalmat fejezi ki, hanem egy opportunista cselekedet, amellyel a kubai gazdaságnak akarnak ártani”.
„Az emberek válaszokat várnak az életszínvonal körüli kérdésekre anélkül, hogy megvárnák a blokád feloldását. Az infláció elleni küzdelemre tett ajánlat meghosszabbítása egy nehéz moncada, amelyet itt és az egész országban meg kell támadnunk. A kudarcot győzelemmé lehet változtatni!” – mondta Díaz-Canel beszéde végén.
Július 26-a előtt hagyományosan új szociális projekteket és építkezéseket avatnak fel. Idén, a jelenlegi válság 2020-as kezdete óta először, ez ismét megvalósulhat. Például a Santiago és Manzanillo közötti vasúti összeköttetés hároméves szünet után újraindulhat. Újra járnak vonatok a keleti kubai városok, Bayamo és Manzanillo, valamint Guantánamo és Holguín között is. Ezenkívül Santiago tartományban 784 lakóépületet fejeztek be, több hátrányos helyzetű városrészt felújítottak, és utakat aszfaltoztak.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
