Bolíviában egyre jobban elmérgesedik a hatalmi harc Luis Arce államfő és a 2019 novemberében jobboldali puccsisták által megbuktatott Evo Morales volt elnök között. Mindkét politikus az immár megosztott baloldali kormánypárt, a „Movimiento al Socialismo” (MAS) tagja, és indulni akarnak a jövő évi elnökválasztáson. Kedvencük támogatására Morales hívei jó 20 napja útlezárásokat állítanak fel.
Egy rendőrségi és katonai akciót követően, amelynek során 66 blokádolót tartóztattak le, akiket most „terrorizmussal” akarnak megvádolni, a volt elnök pénteken éhségsztrájkba kezdett. A külügyminisztérium szerint egy nappal később három katonai egységet támadtak meg Cochabamba megyében. A támadók állítólag több mint 200 katonát ejtettek túszul, valamint fegyvereket és lőszert zsákmányoltak.
A kormánynak „természetesen joga van a szabad átutazás biztosításához, de az ilyen elnyomás újabb provokáció a kormány részéről” – mondta a volt elnök a Kawsachun Coca rádióállomásnak, elítélve a támogatói elleni fellépést. Miközben a hatóságok könnygázt vetettek be az „evisták” ellen, a rendőrség és a hadsereg buldózerekkel erőszakkal feloszlatta a blokádokat Morales politikai és szakszervezeti fellegvárában, Parotani (Cochabamba) városában, és számos aktivistát letartóztatott. Több tüntető és rendőr is megsérült az akció során. „Szegény elvtársak, ez egy botrány. Szerencsére ügyvédek egy csoportja összeállt, és harcolni fogunk a szabadon bocsátásukért” – kommentálta Morales a terrorizmus vádját. Bár pénteken arra kérte támogatóit, hogy fontolják meg a blokádok szüneteltetését, hogy „elkerüljék a vérontást” a rendőrségi és katonai akciókkal szemben, a tüntetők úgy döntöttek, hogy fenntartják a nyomást, és kijelentették, hogy éhségsztrájkba lépnek „Luis Arce kormányának brutalitásával” szemben. Morales csatlakozott az akcióhoz, és megígérte, hogy addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg a kormány bele nem egyezik a párbeszédbe.
A „sztrájkunk célja, hogy véget vessenek az elnyomásnak, és azonnali és őszinte párbeszédet indítsanak nemzetközi segítséggel, baráti országokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt” – fogalmazott a volt államfő az X-en közzétett üzenetében. Emlékeztetett arra, hogy „szeptember eleje óta nyilvánosságra hozzuk követeléseink listáját. Arce válasza az elnyomás, az igazságügyi háború és több tucat La Pazba hurcolt elvtársunk túszul ejtése volt”. Morales azzal vádolta a kormányt, hogy „állami terrorizmust” gyakorol. Ennek fényében ragaszkodott a nemzetközi jelenléthez a párbeszédben. Morales támogatói azzal vádolják Arce-t, hogy részben felelős a gazdasági válságért. Egyebek mellett követelik „a dollár- és üzemanyaghiány megoldását”, a vezetőjük ellen állítólagos „kiskorúak elcsábítása és emberkereskedelem” miatt indított bírósági eljárás visszavonását, valamint a MAS Morales-szárnyának azon követelésének elismerését, hogy a 2025-ös választásokon a volt államfőt jelöljék elnökjelöltnek.
Ezzel szemben Arce pénteken kijelentette, hogy „nem lehetséges párbeszéd, amíg a gazdaság szenved az útlezárásoktól”. Azt is bejelentette, hogy a parotani hadműveletek csak „az első lépés” a fennmaradó blokádok megszüntetése felé. A bolíviai külügyminisztérium az éhségsztrájkot „intrikának” minősítette, amelynek célja kizárólag Arce hivatali idejének lerövidítése. A radikális MAS-szárnyhoz tartozó Morales pártvezér és a „pragmatistának” tartott Arce politikai nézeteltérések miatt elhidegültek egymástól azóta, hogy utóbbi 2020 novemberében hivatalba lépett. A MAS-on belüli konfliktus a kormánypárt közelgő elnökválasztáson induló jelöltjével kapcsolatban elmélyítette a szakadékot a két tábor között.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
