Több kolumbiai társadalmi szervezet felszólítja Gustavo Petro elnök kormányát, hogy menessze a béke főbiztosát, Otty Patiñót. Azzal vádolják, hogy „katasztrofális szerepet játszik abban a hivatalban, amely a békére vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtásáért felelős a területeken”.
A Petrónak és Francia Márquez alelnöknek címzett nyílt levelükben a szervezetek elítélik a főbiztos alkalmatlanságát a kormány békepolitikájában és „kiszámíthatatlan hozzáállását” a régiókban zajló fegyveres konfliktushoz. Nem tartja be a megállapodásokat, és megtorpedózza a tárgyalási fordulókat. Ahelyett, hogy a terveknek megfelelően bevonná az alulról szerveződő szervezeteket és közösségeket, és konkrét megoldásokat dolgozna ki velük, a hagyományos mintát követi, miszerint a kormány a fegyveres struktúrákkal tárgyal.
Azt is bírálják, hogy a kormány által jelenleg folytatott különböző békefolyamatok válságban vannak.
A levélben megismétlik, hogy a békefolyamatot fokozatosan kell felépíteni, „ezért figyelemmel kell kísérni a különböző asztaloknál folyó tárgyalások menetét”. Véleményük szerint azonban a tárgyalások szétszortak, illetve nincsenek egyértelmű kritériumok és paraméterek, amelyek lehetővé tennék a kerekasztal-beszélgetések megszilárdítását és előrehaladását. Ez növeli a folyamat törékenységét, és annak is köszönhető, hogy Patiño nem kötelezte el magát „a politikai és jogi megoldások mellett, amelyek döntő fontosságúak az élet garantálása szempontjából az egyes területek közösségei számára”.
A félkatonai erők többek között Barranquilla, Medellín, Cali, Pereira, Cúcuta, Buenaventura, Quibdó és Bogotá városaiban maffiaerőszakot szabadítottak el, amelyet több olyan banda és csoport hajtott végre, amelyek között konfliktusok voltak. Az ezekkel a félkatonai csoportokkal tervezett tárgyalások nyilvánvalóan nem vezettek sehová.
„Minket, a különböző szektorokat, mozgalmakat és közösségeket elnyomnak és megfélemlítenek a félkatonai erők által a lakosság, a társadalmi és népi szervezetek ellen elkövetett erőszakkal, bizonyos gazdasági és politikai érdekek érvényesítése érdekében” – folytatják az aláírók.
Rámutatnak, hogy több ezer közösségi vezetőt, fiatalt, társadalmi és népi szervezetet fenyegetnek a félkatonai bandák, mint például a „Los Paisas, Maracuchos, El Tren de Aragua és mások”.
A szervezetek elítélték Camilo Sánchez, az MC Cub néven ismert rapper és Camila Ospitia meggyilkolását is. Augusztus 15-én ismeretlenek rájuk lőttek, miközben közösségi tevékenységet folytattak a Bogotá Bosa kerületében található Porvenir Parkban.
A nyílt levelet olyan szervezetek írták alá, mint a Pueblosen Red, Campaña Objetivo Libertad, Telascanto, Organización Comunitaria Delia, Taller Zarigueya, Tribulaches, Colectiva Artchimia, Tejimanchon Colectiva Serigráfica és Colectivo Golpe de Barrio.
Az intézmények és a társadalmi szervezetek között nincs megállapodás a jelenleg a Clandel Golfo, más néven a Gaitanista Hadsereg részét képező félkatonai csoportok számáról. Abban azonban minden információ megegyezik, hogy a számuk meredeken emelkedik, és hogy a félkatonai erők az egész országra kiterjednek.
Ricardo Giraldo, a Kolumbiai Gaitanista Hadsereg (AGC), más néven a Golfo Klán ügyvédje szerint ez a félkatonai struktúra a harcosok számát tekintve felülmúlja az ELN gerillákat és a Farc disszidens csoportokat: a Clandel Golfo jelenleg több mint 14 000 fegyverest számlál.
Más szervezetek, mint például az Indepaz békekutató intézet, az ombudsmani hivatal és a Crisis Group International agytröszt jelentése szerint a Clandel Golfo az ország 32 megyéjéből 24-ben tevékenykedik. A jelentés szerint tagjainak száma a becslések szerint a 2016-os 5960-ról 2024-re 9000 és 14 000 közé emelkedik. Ez 93 százalékos növekedésnek felel meg. Emellett 2019 és 2024 között már nem 213 településen, hanem 392-ben képviselteti magát, ami 84 százalékos növekedést jelent.
Az Indepaz az ENSZ biodiverzitással foglalkozó COP16 csúcstalálkozóján, amely jelenleg Caliban zajlik, elítélte, hogy 2016 óta 631 környezetvédőt gyilkoltak meg Kolumbiában. Az állam és az időközben feloszlatott történelmi Farc gerillák közötti tárgyalási folyamat 2016-os lezárása óta 1679 társadalmi vezetőt gyilkoltak meg 2024 októberéig.
A legutóbbi eset október 22-én történt, amikor Karis Saldarriagát, az LMBTIQ+ közösség ismert aktivistáját meggyilkolták az Antioquia tartománybeli Caldas településen.
Az Indepaz szerint 2016 óta több mint 430 volt Farc-gerillát is megöltek, akik a békemegállapodást társszerzőként írták alá.
Mindez arra késztette a társadalmi szervezeteket, hogy kétségbe vonják a kormány által folytatott békepolitika hatékonyságát.
A főbiztos lemondása mellett most felszólítják Petrót és Márquezt, hogy alapvetően változtassák meg a „teljes béke” politikáját, „hogy az megfeleljen a valóságnak, és hogy együtt tudjunk demokratikus békét teremteni közösségeinkben és területeinken”.
Forrás: colombiainforma
