Peruban megkezdődik a csontvázrészek feltárása és a földtörténet legnehezebb állatának koponyája utáni kutatás. 2023-ban egy nemzetközi kutatócsoport Dr. Eli Amson stuttgarti paleontológus vezetésével egy gigantikus tengeri állat csontvázának részeit találta meg Peru barátságtalan és megközelíthetetlen Ica-sivatagában. A lelet világszerte nagy feltűnést keltett.
Egy tengeri emlősről van szó, a baziloszauruszok családjába tartozó, kezdetleges bálnafajról. Eddig 18 megkövesedett csontot találtak ebből az ősi, rég kihalt bálnából, amely állítólag mintegy 200 tonnát nyomhatott. Mivel a perui sivatagban tárták fel őket, az állat a Perucetus colossus nevet kapta. A csontokat körülvevő üledékek datálása arra utal, hogy az állat körülbelül 39 millió évvel ezelőtt élt.
„A fosszíliákat 13 évvel ezelőtt fedezték fel, de méretük és alakjuk miatt három évbe telt, mire a perui fővárosba, Limába szállították őket, ahol azóta is tanulmányozzák őket” – magyarázta Eli Amson, a Mario Urbina paleontológus által vezetett felfedezőcsoport tagja.
Kiderült, hogy a csontok rendkívül sűrűek. „Minden egyes csigolya több mint 100 kilogrammot nyom, ami majdnem elképzelhetetlen” – mondja Rebecca Bennion, a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársa.
„Több emberre volt szükség, hogy a múzeum padlójának közepére vigyük őket, hogy 3D-s szkennelést készíthessek róluk. A csapat néhány csigolya közepébe fúrt, hogy meghatározzák a csontsűrűséget. A csont azonban olyan sűrű volt, hogy a fúró már az első próbálkozásnál eltörött”.
A csapat feltételezi, hogy az extrém csontsűrűség nem betegség jele, hanem inkább a környezethez való alkalmazkodás, amely lehetővé tette a nagytestű bálnának, hogy jól ússzon a sekély vízben és táplálékot keressen. Hasonló csontjellemzőkkel például a modern lamantinoknál is találkozhatunk.
A Perucetus állítólag 17-20 méter hosszú lehetett, ami nem szokatlan. Csonttömege azonban valószínűleg 5,3 és 7,6 tonna között lehetett. Ha a szerveket, az izmokat és a zsírt is hozzáadjuk, akkor az állat tömege a becsléstől függően 85 és 320 tonna között lehetett.
„A Perucetusban nem a mérete a megdöbbentő, hanem az, hogy már több mint 30 millió évvel ezelőtt is ekkora volt, miközben a tudósok azt feltételezték, hogy a gigantizmus a ceteknél csak 4,5 millió évvel ezelőtt jelent meg”.
Most a Pisai Egyetem paleontológusokból álló csapata visszatért a perui ásatási helyszínre, hogy feltárja a lenyűgöző tengeri emlős teljes csontvázát.
Az ásatási munkálatokat az elmúlt években súlyosan hátráltatták a helyszínen uralkodó ellenséges körülmények, amelyek lehetetlenné tették a hagyományos módszerekkel való folytatást. Ezért a legutóbbi expedícióhoz egy mechanikus kotrógépet választottak, amely extrém, de szükséges eszköz a több köbméternyi kőzet eltávolításához.
Írta: Bernd Dahms
Forrás: Amerika21
