A perui olajkitermelés okozta erőszak

Hét őslakos közösség tanulmányt mutat be az észak-perui olajvezeték emberi jogaikra gyakorolt hatásáról. Tekintettel a Petroperú állami vállalat megmentésére szánt többmilliós állami támogatásra, követelik, hogy a vállalat által okozott környezetszennyezést és társadalmi következményeket is vegyék figyelembe.

A Petroperú állami olajtársaság épület
A Petroperú állami olajtársaság épület

Az „Olajciklus és emberi jogok: csővezetékek, szennyezés és az őslakos népek elleni rendszeres erőszak Peruban” című tanulmány összefoglalja a közösségekre gyakorolt következményeket, beleértve a kényszerű kitelepítéseket és a megélhetésükre gyakorolt hatásokat.

A tanulmány leírja az olajciklus erőszakát annak jogi, anyagi és társadalmi dimenzióiban. A tanulmány szerint az Amazonas vidékének állami kisajátítása az 1990-es évek óta mindig is az olajipar termelékenységének és jövedelmezőségének biztosításán alapult, ahelyett, hogy az ott élő közösségek és élőhelyük jogait védte volna.

Az olajipar az őslakosok kitelepítéséhez vezetett, akár erőszakosan, az infrastruktúra kiépítése révén, akár „az emberek megélhetésére gyakorolt hatás miatt lassú kitelepítéssel” – áll a tanulmányban.

A tanulmányt Roger Merino, a limai Universidad del Pacífico docense állította össze az Amazon Watch és az őslakos közösségek képviselőinek támogatásával.

Idén szeptemberben a perui kormány sürgősségi rendelettel 750 millió dolláros pénzügyi injekciót engedélyezett a Petroperú állami vállalatnak, hogy elhárítsa a csődveszélyt.

A kichwa, quechua, chapra, wampis, kukama, achuar és urarinas népek képviselői ekkor azt követelték, hogy a pénzügyi mentőcsomag egy részét az olajvezeték által a területükön okozott környezeti és egészségügyi károk helyreállítására fordítsák. A Petroperúnak végre felelősséget kellene vállalnia az Amazonas térségében évtizedeken át tartó kitermelés által okozott súlyos ökológiai és társadalmi károkért.

„Dollármilliárdok a Petroperúnak a túléléshez, de semmi forrás az emberi jogokra vagy a környezetre” – jelentették ki olyan őslakos vezetők, mint Shapiom Noningo a wampi kormányból.

A Petroperú csak október elején erősítette meg, hogy újabb olajszivárgás történt az észak-perui olajvezetékből Lorteo térségében. Az Amazon Frontlines nevű szervezet szerint három andwa őslakos közösséget érint, és veszélyben van a vízhez és élelemhez való hozzáférésük.

Az Emberi Jogok Nemzeti Koordinátora (CNDDHH) nemrég közzétett, „A szénhidrogének árnyékában” című tanulmánya 2021 és 2023 között 460, olajszivárgással kapcsolatos vészhelyzetről számol be. A fő okok között a csővezetékek korrózióját és az üzemeltetési hibákat jelölték meg, amelyek az incidensek 73 százalékát teszik ki.

Írta: Julia Liebermann

Forrás: Amerika21