Újabb rendkívüli állapotot hirdettek ki Ecuadorban. Daniel Noboa elnök múlt csütörtökön jelentette be, hogy összesen hat tartományt és két kantont érint az intézkedés. Az intézkedés kezdetben 60 napig érvényes, és további 30 nappal meghosszabbítható. Az alkotmánybíróságnak azonban még jóvá kell hagynia. Ezenkívül az érintett tartományok 20 kantonjában kijárási tilalom lesz érvényben 22:00 és 05:00 óra között.
Az érintett területeken felfüggesztik az olyan alapvető jogokat, mint a gyülekezési szabadság, a lakás sérthetetlenségéhez való jog és a levéltitok. Ez vonatkozik minden olyan cselekményre, amely a közbiztonságot veszélyeztetőnek minősül. Ezen túlmenően a hadsereget mozgósították az intézkedések végrehajtására, a nemzeti rendőrséggel együttműködve. Ez a hatodik alkalom, hogy Noboa elnök tíz hónapos hivatali ideje alatt rendkívüli állapotot hirdetett ki, legutóbb szeptember 30-án. Az Alkotmánybíróság kétszer hatályon kívül helyezte és megsemmisítette az intézkedést.
A kormány a szabadság korlátozását az országban tartósan magas erőszak- és bűnözési szinttel indokolja, döntését a fegyveres erők központi parancsnokságának jelentésére alapozva. Arturo Félix Wong kormányminiszter azt is kijelentette, hogy az október „történelmileg a legerőszakosabb hónap”. A rendelet azt is megállapítja, hogy „az ellenségeskedések, a bűncselekmények és a szervezett fegyveres csoportok folyamatos jelenlétének intenzitása” megnőtt az érintett területeken.
A legutóbb elrendelt intézkedésekkel ellentétben a főváros, Quito is érintett. A fővárosi régióban legutóbb idén januártól áprilisig volt érvényben szükségállapot, amikor országszerte rendkívüli állapotot rendeltek el. Az alkotmánybíróság később úgy döntött, hogy az intézkedés részben alkotmányellenes volt.
A rendelet indoklásában csak egy utalás van egy quitói kormányalkalmazott szeptember végi meggyilkolására. Ezen túlmenően a fővárosban kialakult helyzetről nincs további információ. Ehelyett a bűncselekmények általános növekedéséről és a szervezett fegyveres csoportok folyamatos jelenlétéről van szó minden olyan területen, ahol szükségállapotot hirdettek. Ebben az összefüggésben érdekes a Mónica Palencia belügyminiszter által szeptember 30-án bemutatott jelentés. A jelentés szerint a fővárosban január 1. és szeptember 29. között 179 szándékos emberölés történt, ami 15 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Quitóban nem lesz kijárási tilalom.
Wong a főváros bevonását azzal is indokolja, hogy „a 2025-ös választásokra készülve próbálják felhevíteni az utcákat”. Ez a kijelentés aggodalmat kelt a tüntetéseket, ülősztrájkokat vagy gyűléseket szervező parlamenten kívüli mozgalmak körében. Washington Andrade, egy olajtársaság államosításáért kampányoló mozgalom ügyvédje kifejtette, hogy csoportja követelései például nem „az utcára uszítanak”. Inkább a polgárok békés tiltakozáshoz és ellenálláshoz való jogának gyakorlását jelentik. Ecuadorban 2025 májusában tartanak elnök- és parlamenti választásokat. Ezért könnyen lehet, hogy a választási kampány és maguk a választások is rendkívüli állapot mellett zajlanak majd.
Írta: Marius Weichler
Forrás: Amerika21
