Némi zúgolódás kíséretében és néhány nappal egy pusztító mészárlás után Leslie Voltaire hétfőn átvette az Átmeneti Elnöki Tanács soros elnöki tisztségét Haitin. Edgard Leblanc Fils leköszönő elnök nem volt hajlandó aláírni a leváltást ratifikáló rendeletet. Három másik, még szavazati joggal rendelkező tanácstaggal szemben fel nem oldott korrupciós vádakra hivatkozott.
Voltaire, aki a Fanmi Lavalast, az Egyesült Államok által kétszer megbuktatott Jean-Bertrand Aristide volt elnök baloldali pártját képviseli, egységre szólított fel, és arra, hogy a nemzeti érdekek elsőbbséget élvezzenek a személyes érdekekkel szemben. Komoly idők járnak, és együtt kell dolgozni „a vészhelyzet leküzdéséért”.
A helyzet a múlt hét óta romlott. Miután az USA szeptemberben szankciókat vezetett be a „GranGrif” csoport vezetője, LucksonElan és Prophane Victor volt parlamenti képviselő ellen, aki állítólag fegyverekkel látta el a bandát, a banda rajtaütött a Haiti középső részén fekvő Pont-Sondé kisvároson. Elan állítólag több kis leszállópályát üzemeltet ott, amelyeket az X-en terjedő jelentések szerint „Kolumbiából erősen látogatottak”. A helyi média szerint a támadásban legalább 70 ember halt meg. Több mint hatezren gyalog próbáltak biztonságba menekülni – jelentette az AP amerikai hírügynökség. Elan vállalta a felelősséget a mészárlásért, mondván, hogy az megtorlás volt azért, mert a civil lakosság tétlenül állt, miközben a rendőrség és az önbíráskodó csoportok megölték katonáit. „Ez egy üzenet: hogy erősebbek a többieknél, és hogy készek nyers erőszakot alkalmazni a lakossággal szemben, hogy területi hatalmuk és gazdasági ellenőrzésük érintetlen maradjon” – mondta az ügynökségnek Romain Le Cour, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés Haiti-szakértője. Aggódik a mészárlás más bandákra gyakorolt hatása miatt, az ENSZ által támogatott haiti misszió ellenére. Ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa éppen a múlt héten hosszabbította meg újabb egy évvel.
A kenyai rendőrök által vezetett beavatkozó erő azonban kudarcot fog vallani – mondta a Telesurnak Lautaro Rivara brazil szociológus, aki több évig élt Haitin. Felidézte az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és az ENSZ parancsnoksága alatt végrehajtott több mint egy tucat nemzetközi misszió végzetes következményeit, „nem is beszélve a belső erők által támogatott államcsínyekről, de a külföldi hatalmak, például Franciaország, az USA és Kanada beavatkozásáról is”. Aristide progresszív kormányának 1991-es bukása óta, amely „a történelem egyetlen átlátható és demokratikus választását” követte, az ország hatalmi vákuumban szenved. És „a hatalmi vákuumot nem lehet golyókkal betölteni, csak demokratikus választásokkal és legitim politikai hatalommal” – mondja Rivara.
És a nyomás egyre nő: hétfőn Port-au-Prince-ben Dominique Dupuy külügyminiszter elítélte a szomszédos Dominikai Köztársaság által bejelentett, hetente akár 10 000 haiti lakos kiutasítását. „A brutális razziák és kitoloncolások, amelyeket tapasztalunk, sértik az emberi méltóságot. A dominikai kormánynak ez a migrációs politikája sérti a nemzetközi normákat” – írta a diplomata az X-en. Ha a bejelentés megvalósul, az évente kitoloncolt haitiak száma – 2023-ban 200 ezer – valószínűleg drámaian megnő. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint már most is több mint 700 ezer embert – felük gyermek – tekintenek az országon belül kitelepítettnek. Június óta 22 százalékos növekedést regisztráltak, ami azt jelzi, hogy „a humanitárius helyzet tovább romlik”. Az ENSZ ezért felszólította a térség országait, hogy állítsák le a hazájukban „veszélyes helyzetnek” kitett haitiak kitoloncolását.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
