Az amerikai kormány három éve felvette Kubát a terrorizmus támogatásával vádolt államok listájára. Kubai szemszögből azonban ez fordítva van. Vasárnap Kubában, Barbadoson, Guyanában és Trinidad és Tobagóban több ezren emlékeztek meg a 48 évvel korábban egy polgári kubai utasszállító repülőgép ellen a CIA egykori ügynökei által végrehajtott bombatámadás áldozatairól, amelyben 73 utas vesztette életét.
A robbantásért felelős terroristák halálukig zavartalanul éltek az Egyesült Államokban. Két nappal a támadás évfordulója előtt a kubai külügyminisztérium elítélte „az USA bűnrészességének újabb tettét a Kuba elleni terrorista erőszakban”. A tiltakozás a washingtoni kubai nagykövetség ellen 2020. április 30-án elkövetett terrortámadást végrehajtó elkövető börtönből való szabadulása ellen irányult.
Az akkor 42 éves, kubai születésű, Kuba-ellenes aktivista, Alexander Alazo, aki amerikai zászlóba burkolózva kapott politikai menedékjogot Washingtontól, először megpróbált elégetni egy kubai zászlót a nagykövetség előtti utcán, amelyre a „Trump 2020” feliratot firkálta. Ezután 32 lövést adott le a diplomáciai képviseletre egy támadófegyverrel. Michael Harvey bíró, a District of Columbia kerületi bíróságának bírája elrendelte az elkövető börtönbüntetését, mert „veszélyt jelentett a társadalomra”.
A Kuba-ellenes média, például a miami székhelyű ADN Cuba online portál azonban védelmébe vette Alazót, aki már a bűncselekmény elkövetése előtt kapcsolatokat épített ki jobboldali kubai emigránsokkal, azt állítva, hogy „mentálisan zavart”, ezért nem bűnös. Négy évvel később az amerikai igazságszolgáltatás hivatalosan is elfogadta ezt a verziót. Szeptember végén Amy Berman Jackson kerületi bíró október 15-től elrendelte Alazo szabadon bocsátását. „A hosszú távú cél az, hogy meggyógyuljon, és képes legyen önnel és a gyermekeivel élni” – mondta a bírónő Alazo feleségének. „Alazo úr nem volt jól, amikor elkövette ezt a bűncselekményt. Nem lett volna szabad büntetőeljárást indítani ellene. (…) Amíg kezelik, Alazo úr nem jelent veszélyt senkire” – idézte a Washington Post Sabrina P. Shroff volt szövetségi védőügyvédet, aki »pro bono«, azaz önkéntesként képviseli az elkövetőt.
A kubai külügyminisztérium azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy „a terrorizmus és az erőszakos cselekmények toleráns cinkosa”. Az amerikai főváros egyik központi utcájában „egy diplomáciai székhely ellen elkövetett támadást bármely más országban terrorcselekménynek minősítenék” – áll az október 4-én közzétett közleményben. Az amerikai kormány azonban „elutasította, hogy ezt a cselekményt annak minősítse, aminek minősül, és soha nem állt szándékában az elkövetőt terroristaként felelősségre vonni, még akkor sem, ha az amerikai törvények kifejezetten így nevezik a tettét”. Továbbá az igazságügyi hatóságok figyelmen kívül hagyták „az Alazo dél-floridai csoportokhoz fűződő kapcsolataira vonatkozó bizonyítékokat”, amelyek többször is „agresszívan célba vették Kubát, és erőszakot és terrorizmust támogattak”.
Havanna tiltakozó jegyzék két nappal az 1976. október 6-i, egy polgári utasszállító repülőgép elleni terrortámadás évfordulója előtt érkezett, amikor két venezuelai zsoldos Luis Posada Carriles és Orlando Bosch volt CIA-ügynökök megbízásából robbanóanyagot helyeztek el a repülőgép pilótafülkéjében, amelyet röviddel a felszállás után Barbadoson felrobbantottak. A repülőgép-szerencsétlenségben 57 kubai, öt észak-koreai és tizenegy guyanai utas vesztette életét. Vasárnap Havannában, Bridgetownban, Port of Spainben és Georgetownban rendezvényeken emlékeztek meg az áldozatokról. Sandra Husbands (Barbados), Amery Browne (Trinidad és Tobago) és Hugh Todd (Guyana) külügyminiszterek felszólították az Egyesült Államokat, hogy vegye le Kubát a terrorizmus állítólagos támogatóinak listájáról, és szüntesse meg a sziget lakossága ellen több mint 60 éve fennálló gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádot.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
