Csak Buenos Airesben százezrek, országszerte valószínűleg legalább egymillióan voltak: helyi idő szerint szerda délután diákok, egyetemi oktatók és alkalmazottak, valamint társadalmi mozgalmak és szakszervezetek tagjai vonultak utcára Argentínában a tavaszias hőmérsékletben – „az állami egyetemek védelmében”. Ezek voltak a legnagyobb tüntetések Javier Milei elnök ultrajobboldali kormánya ellen az április 23-i tüntetések óta, amikor a diákok és az egyetemi dolgozók szintén az utcára vonultak a finanszírozás csökkentése miatt.
A tüntetéseket az váltotta ki, hogy Milei bejelentette, hogy megvétózza az állami egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt – ahogy ezt a törvényes határidő csütörtöki lejárta előtt meg is tette. Az elnöki vétót most a kongresszus tagjainak kétharmada írhatja felül. Milei pártjának, a La Libertad Avanza (LLA) pártnak a 257 képviselőből mindössze 39 képviselője van ott. Különösen az a kérdés maradt nyitva, hogy a jobboldali konzervatív Pro párt 38 képviselője támogatná-e a vétót egy valószínűsíthető szavazáson.
Az elnöki hivatal még szerdán a küszöbön álló vétóról szóló nyilatkozatában „felelőtlennek” minősítette az egyetemekre fordított állami kiadások növelésének követelését. Milei, aki 2023. december 10. óta áll a köztársaság élén, szigorúan neoliberális irányvonalat követ. Híres mondásának megfelelően, miszerint „nincs szén”, szigorúan csökkenti a közkiadásokat és eladja az állami vagyont.
Az elnök már szeptember közepén megerősítette, hogy így fog eljárni, amikor a szokásokkal ellentétben maga terjesztette elő a 2025-ös költségvetést. Kijelentette, hogy minden olyan törvényt megvétóz, amely a „fekete nullát” veszélyezteti. Néhány nappal korábban először élt ezzel az eszközzel, és elutasította a nyugdíjemelést. Az ezt követő parlamenti szavazáson a vétót a jobboldali konzervatív koalíciós partnerek szavazatainak köszönhetően fenntartották. Milei ezt követően grillezésre hívta meg azokat a „segítőket”, akik lehetővé tették „sikerét”.
Az argentin egyetemek már most is szenvednek a finanszírozás hiányától. Mint a Clarín című napilap szerdán beszámolt róla, 30 százalékkal kevesebb támogatást kapnak, mint egy évvel ezelőtt. Az oktatók jelentős része a szegénységi küszöb alatti bérből él. Egyre több kutató hagyja el az országot a jobb élet- és munkakörülmények keresése miatt.
A mozgósítások ismét megmutatták, hogy az argentinok mennyire mélyen gyökerezik az ország közoktatási rendszerére való büszkeségük. Az argentin egyetemek Latin-Amerika legjobbjai közé tartoznak. A diákok 80 százaléka állami egyetemre jár. Ugyanakkor az ország egyetemére beiratkozók közel 50 százaléka nem értelmiségi családból származik.
Szerda este a Milei-kormány még mindig bagatellizálta a mozgósításokat. Az elnöki palota szerint kisebbek voltak, mint áprilisban. Emellett „erősen politikai jellegűek” voltak – kísérlet arra, hogy a tüntetőket „jó” diákokra és a baloldali ellenzék „korrupt képviselőire” osszák.
Kérdéses, hogy az elnök ezt megússza-e. A Conadu oktatói szövetség szerint szerdán országszerte csaknem 50 városban tartottak tüntetéseket. Buenos Airesben a kongresszus épülete előtt, amelyet Patricia Bullrich „biztonsági miniszter” erős rendőri erőkkel teljesen lezárt, a diákok, oktatók és dolgozók egyesületeinek szónokai ellenállásra szólítottak fel Milei terveivel szemben. Könnyen lehet, hogy a tüntetések egy szélesebb körű tiltakozó mozgalom kezdetét jelentik a kormány ellen. A kormány hírneve az elmúlt hetekben mélyrepülésbe került.
Írta: Frederic Schnatterer
Forrás: JungeWelt