Front az igazságügyi reform ellen

A keddi és szerdai parlamenti tanácskozásokat izgatottan várják Mexikóban. A június 2-i választások után megalakult új képviselőház ekkor tárgyalja meg a bel- és külföldön egyaránt bírált igazságügyi reformot. Az Andrés Manuel López Obrador elnök által az év elején előterjesztett csomagot a jobboldali ellenzék és az igazságszolgáltatás egy része elutasítja. 

Színes forradalom van kibontakozóban: amint demokratizálni akarják az igazságszolgáltatást, a reakció az utcára küldi sorait (Mexikóváros, 2024.9.1.)
Színes forradalom van kibontakozóban: amint demokratizálni akarják az igazságszolgáltatást, a reakció az utcára küldi sorait (Mexikóváros, 2024.9.1.)

Egyebek mellett a legfelsőbb bíróság bíráit és ügyészeit, valamint a kerületi bírákat a jövő évtől a lakosság választja meg (erről a miamerikank.hu beszámolt).

Emellett a szervezett bűnözés tagjai ellen ítéletet hozó kamarai elnökök védelmében névtelenek lehetnének. Konzervatív kritikusok a terveket a hatalmi ágak szétválasztása elleni támadásnak bélyegezték. Kenneth Salazar amerikai nagykövet még levélben is figyelmeztetett a „demokrácia veszélyeztetésére”. A diplomata szerint az amerikai kormány a reformterveket „a kereskedelmi kapcsolatokra” és az USA-val és Kanadával kötött T-Mec kereskedelmi paktumra jelentett fenyegetésnek tekinti. López Obrador kijelentette, hogy Washington „beavatkozna országa belügyeibe”, és egyelőre felfüggesztette a washingtoni nagykövetséggel való kapcsolatokat.

További vitát okozott a hétvégén, hogy két szövetségi bíró megpróbálta felfüggeszteni a parlamenti vitát egy „Amparo” néven ismert perrel a morelosi és chiapasi kerületi bíróságoktól. A szociáldemokrata Morena párt, a szocialista PT munkáspárt és a mexikói Zöld Párt által alkotott kormány képviselői ezt „egyes bíráknak a demokratikus rend aláásására tett kísérleteként” utasították el. A La Jornada című napilap vasárnap szintén úgy kommentálta: a panasz azt mutatja, „hogy a bírói kar sok, talán szinte minden tagja a haveri rendszert, a korrupciót, az önkényt és a hatalom minden demokratikus ellenőrzésen túli gyakorlását tekinti jogainak, amelyeket megvéd, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy elősegítik a külföldi erők beavatkozását”. Éppen ezért van szükség a tervezett reformra „a bírák önkényének megfékezésére, annak biztosítására, hogy döntéseik összhangban legyenek a törvénnyel és a demokráciával, valamint a korrupció felszámolására”. Az újság ezzel a vita lényegére tapintott. Bár a tervezett intézkedések nem érintik a nem magas beosztású köztisztviselők fizetését és juttatásait, a közigazgatási alkalmazottak augusztus 21-én tiltakozó sztrájkban is részt vettek a reform ellen.

A szent tehénként őrzött kiváltságokkal rendelkező igazságszolgáltatási rendszernek szóló hadüzenet az első a számos alkotmánymódosítás közül, amelyet López Obrador kezdeményezett, mielőtt utódja, Claudia Sheinbaum október 1-jén hivatalba lépett. A választási törvény módosítása, amelyet szintén szükségesnek tart, valószínűleg hasonló vitákat vált ki. Az úgynevezett negyedik átalakítás további tervei között szerepelnek az ügyészség, valamint az önkormányzati és állami rendőrség módosításai. „Meg kell erősíteni a kirendelt védőket is, hogy az alacsony jövedelmű lakosság számíthasson jól képzett ügyvédekre, akik szakszerűen kezelik ügyeiket” – követelte Jaime Cárdenas Gracia PT-képviselő. A képviselőházi tanácskozást követően a reformtervezet a szenátushoz, a parlament „Congreso de la Unión” néven ismert második kamarájához kerül. Bár a kormánykoalíciónak mindkét házban többsége van, bizonytalan, hogy zökkenőmentesen fog-e átmenni.

Írta: Volker Hermsdorf

Forrás: JungeWelt