Venezuela: Maduro jobboldali hatalomátvételre figyelmeztetett

A hangnem egyre durvább. A vasárnapi venezuelai elnökválasztás előtt Nicolás Maduro elnök figyelmeztet a „fasiszták visszatérésére”. Ha az ellenzék nyer, az erőszak eszkalálódása fenyeget. María Corina Machado ellenzéki vezető szerint „minden idők legnagyobb migrációs hulláma” várható, ha Maduro erőszakkal hatalmon marad. A nemzetközi szereplők a békés voksolásban reménykednek. A venezuelai kormány szövetségesei, például Luiz Inácio „Lula” da Silva brazil elnök és Gustavo Petro kolumbiai elnök is sürgősen a választási eredmény elismerését követelik. Lula szerint ez „az egyetlen módja annak, hogy Venezuela visszatérjen a normális kerékvágásba”.

Bolivar, Chávez, Maduro: így látja egy támogatója a hivatalban lévő venezuelai elnököt, akinek vasárnap új választásokon kell helytállnia
Bolivar, Chávez, Maduro: így látja egy támogatója a hivatalban lévő venezuelai elnököt, akinek vasárnap új választásokon kell helytállnia

Jobboldali ellenzék esélyes

A jobboldali ellenzék ugyanis úgy véli, reális esélye van a győzelemre. María Corina Machado nem indulhat. A legnagyobb ellenzéki szövetség, a Plataforma Unitaria Democrática (PUD) azonban közös pótjelöltet állított, a 74 éves Edmundo González volt diplomatát. Nyolc másik mérsékelt kormányellenzéki (mind férfi) szintén indul. Ellenzéki baloldali jelöltet nem engedélyeztek. A választási kampányt elsősorban Machado szervezte. A kihívás az, hogy magas közvélemény-kutatási eredményeit átadja a kevésbé karizmatikus Gonzáleznek. Valójában úgy tűnik, hogy Maduro alábecsülte ezt a lehetőséget. A politikai változás iránti vágy erős.

A kormánnyal szembeni elégedetlenség már régen elérte az eredetileg chavista köröket is. Az elmúlt évek – részben a szankciók által kikényszerített – gazdaságpolitikai kurzusa pedig a társadalom számos területén elhalványította a jobboldali hatalomátvételtől való félelmet. A gazdasági helyzet némileg enyhült. A bérek azonban rendkívül alacsonyak, a társadalmi egyenlőtlenségek pedig az átláthatatlan liberalizációs politika következtében jelentősen nőttek. A részben továbbra is chavista diskurzus ellenére Maduro már nem egy baloldali politikai projektet képvisel, hanem elsősorban a jobboldali ellenzék hatalomátvételére figyelmeztet. Machado és González egy nyíltan neoliberális irányvonal mellett foglal állást. Emellett vissza akarják foglalni az intézményeket és szabadon akarják engedni azokat, akiket politikai foglyoknak tartanak.

Mind az ellenzék, mind a kormány a hozzájuk közel álló intézetek közvélemény-kutatásaira hivatkozik, amelyek általában 20-30 százalékponttal látják előrébb a saját táborukat. A legtöbb független megfigyelő azonban az ellenzék előnyeit látja. Ha az ellenzék támogatói a Machado és támogatói elleni folyamatos elnyomás ellenére elmennek szavazni, bármi lehetségesnek tűnik. A kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) azonban az egyetlen politikai erő, amely jól működő kampánygépezettel és országos jelenléttel rendelkezik. Ráadásul a válság idején kivándorolt több mint hétmillió venezuelainak csak egy töredéke szavazhat külföldön. Az ellenzéki tanúk széles körű jelenléte a szavazóhelyiségekben fontos szerepet fog játszani a választási eredmények legitimálásában, hogy az elektronikusan továbbított eredményeket össze tudják hasonlítani a szavazógépek papír alapú kinyomtatott eredményeivel. Rövid problémák után az ellenzéknek sikerült mintegy 90.000 megfigyelőt regisztrálnia a mintegy 30 000 szavazókörhöz. A Carter Központ és az ENSZ hivatalos választási megfigyelő missziói is az országban vannak, bár erősen korlátozott erőforrásokkal.

15 millió dollár vérdíj Maduro fejére

Magánál a választás napjánál valószínűleg fontosabb lesz, hogyan kezelik az eredményeket. Az ellenzék olyannyira biztos a győzelemben, hogy aligha ismeri el az esetleges vereséget. Ha González valóban győzne, elkerülhetetlenül feszültségek alakulnának ki a chavizmuson belül. A kormány és az ellenzék közötti tárgyalások elengedhetetlenek lennének. Egyrészt az alkotmány szerint a hivatal átadására csak 2025. január 10-én kerülne sor. Másodszor, a chavisták ellenőrzik az összes állami intézményt. Madurónak és más vezető tisztségviselőknek azonban annyi vesztenivalójuk van, hogy a hatalom rendezett átadása szinte elképzelhetetlennek tűnik. Nemcsak kiváltságokról van szó, hanem jogi üldözésről is. Az ellenzéken belül vannak olyan revansista áramlatok, amelyek a megbékélés helyett a bosszúra összpontosítanak. Az amerikai hatóságok a maguk részéről még mindig 15 millió dollár vérdíjat ajánlottak fel Maduro elfogásáért.

Írta: Tobias Lambert

Forrás: ND