Kanada felfegyverzi a világ zsarnokait

Kanada fegyverexport-adatai nyugtalanító tendenciát tárnak fel: katonai termékek milliárdjai áramlanak az emberi jogok megsértésével vádolt önkényuralmi rendszerekhez. A globális autokráciák száma ma már meghaladja a demokráciákét, és úgy tűnik, Kanada szívesen ad el fegyvereket a legtöbbet ajánlónak.

Egy kanadai könnyű páncélozott jármű (LAV) a kanadai Torontóban
Egy kanadai könnyű páncélozott jármű (LAV) a kanadai Torontóban

Kanada katonai árukkal segíti a világ néhány legelnyomóbb kormányát. A Global Affairs Canada (GAC) nemrégiben közzétett, a 2023-as katonai áru- és technológiaexportról szóló jelentése szerint Kanada továbbra is hatalmas mennyiségű fegyvert szállít antidemokratikus kormányoknak és háborús bűncselekményekkel vádolt államoknak.

Ezek az adatok ellentmondanak Kanada önreklámjának, miszerint a béke és a demokratikus értékek védelmezőjeként lép fel a világ színpadán, és újabb bizonyítékai annak a folyamatos tendenciának, hogy a kanadai fegyverek az emberi jogokat megsértők készleteibe áramlanak. A GAC-jelentés szerint Kanada tavaly 2,143 milliárd CAD (kanadai dollár) értékben exportált katonai termékeket nem amerikai célországokba. Bár az Egyesült Államok jellemzően a kanadai gyártású fegyverek legnagyobb fogyasztója, Kanada nem szabályozza és nem jelenti a déli szomszédjába irányuló fegyverexportjának nagy részét. Ezeknek a számadatoknak a figyelembevétele drámaian megnövelné a kanadai fegyverkereskedelemmel kapcsolatos teljes bejelentett értéket.

A Freedom House szerint a 2023-ban bejelentett kanadai fegyverszállítások közel fele – 1,04 milliárd dollár értékben, vagyis a teljes mennyiség 49 százaléka – olyan autoriter államokba irányult, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar.

Virágzó üzlet a kanadai fegyverkereskedelemben

A Freedom House éves jelentése, a Freedom in the World (Szabadság a világban) egy kétszintű pontozási módszert alkalmaz a politikai jogokhoz és a polgári szabadságjogokhoz való hozzáférés és azok érvényesülésének elemzésére az egyes országokban és egyes területeken, és a kormányokat szabadnak, részben szabadnak vagy nem szabadnak minősíti. Ezek a rangsorok megmutatják, hogy a beszállító államok mennyire hajlandóak katonai termékeket exportálni autoriter kormányoknak.

E problémás transzferek értéke 1,544 milliárd dollárra, azaz Kanada fegyverexportjának 72 százalékára nőtt, amikor a „Részben szabad” megjelölésű államokat – mint Kuvait, Thaiföld és Marokkó – is beleszámították. Bár Kanada azt állítja, hogy fegyverzetellenőrzési rendszerét „az emberi jogok iránti elkötelezettség jellemzi világszerte”, fegyverkereskedelmei egyértelműen mást mutatnak.

A kanadai fegyvereket kapó autokraták listájának élén tavaly Szaúd-Arábia állt, mintegy 904,6 millió dollár értékű katonai áruval. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Szaúd-Arábia jelenleg a világ második legnagyobb fegyverrendszer-importőre, amelynek nagy része a globális észak gazdag államaiból, köztük Kanadából származik. Bár Szaúd-Arábia mély zsebe jó üzletet jelent a nyugati fegyverkereskedők számára, a szaúdi monarchia továbbra is a világ egyik legelnyomóbb kormánya, a világon a harmadik legmagasabb kivégzési aránnyal és a nőkkel szembeni diszkrimináció kodifikált rendszerével.

Szaúd-Arábia közel egy évtizede Kanada legnagyobb bejelentett fegyverexportcélpontja, amely több mint 11 milliárd dollár értékben kapott fegyverrendszereket, elsősorban könnyű páncélozott járműveket (LAV) egy 2014-es megadeal keretében. Ez a szerződés, amelyet a General Dynamics Land Systems-Canada nevében egy kanadai koronavállalat írt alá Stephen Harper konzervatív kormánya alatt, továbbra is Kanada történetének legnagyobb fegyverszállítási szerződése. Justin Trudeau liberális kormánya eközben udvariasan aggodalmát fejezte ki a LAV-exporttal kapcsolatban, de ennek ellenére minden egyes szállítmányt jóváhagyott.

Ez a folyamatos fegyverszállítás Rijádba jelentős elítélést váltott ki a kanadai közvélemény és a civil társadalom részéről – és nem csak a szaúdi kormány határain belüli elnyomó jellege miatt. 2015-ben Szaúd-Arábia koalíciót hozott létre, hogy beavatkozzon a jemeni polgárháborúba, amely konfliktus becslések szerint 377.000 emberéletet követelt, mielőtt 2022-ben ingatag tűzszünet jött létre. A beavatkozás során Szaúd-Arábia kanadai gyártmányú LAV-25-ösöket vetett be, sőt ezeket a harcjárműveket illegálisan más jemeni harcosoknak is szállította.

Egy belső vizsgálat később szépítette Kanada bűnrészességét a szaúdi vezetésű koalíció felfegyverzésében, és megállapította, hogy „nincs hiteles bizonyíték” arra, hogy a szaúdi hadsereg kanadai fegyvereket vetett volna be a jemeni háborúban.

Az ENSZ Jemennel foglalkozó tekintélyes szakértői csoportja kétszer is megnevezte Kanadát, mint a jemeni konfliktusban az erőszakhoz hozzájáruló államot, amely Szaúd-Arábiának történő tömeges fegyverszállításaival hozzájárult a jemeni konfliktushoz. Tekintettel a kanadai fegyverek folyamatos áramlására, ez az ENSZ-testület valószínűleg továbbra is kritizálta volna Kanada szerepét a jemeni válság állandósításában, ha nem szüntették volna meg közvetlenül a szaúdi tisztviselők nyomására.

Szaúd-Arábia nem az egyetlen autoriter kanadai fegyvervásárló az Öbölben. Tavaly Kanada mintegy 13,3 millió dollár értékben exportált fegyvereket az Egyesült Arab Emírségekbe is, hozzájárulva ezzel az elmúlt tíz év során összesen 177,9 millió dollár értékű fegyverszállításhoz. Az Egyesült Arab Emírségek, egy abszolút monarchia, amely kifinomult megfigyelőállamot alkalmaz az emberi jogok védelmezőinek célba vételére és letartóztatására, az egyik fő fegyveres fél a jelenlegi szudáni válságban, és Szaúd-Arábiával együttműködve részt vesz a katasztrofális jemeni beavatkozásban.

Kanada emellett rekordot jelentő 73 millió dollár értékben exportált fegyvereket Katarnak, amelynek visszaélései a Dohában megrendezett 2022-es FIFA-világbajnokság során kerültek teljes nyilvánosság elé. Ez a kiugrás a két ország közötti nagyobb és mélyebb fegyverkereskedelmi kapcsolat irányába mutató tendenciát jelezhet. Jelentések szerint kanadai tisztviselők lobbiztak a katari kormánynál, hogy ugyanolyan típusú LAV-okat szerezzenek be, mint amilyeneket Kanada oly szívesen szállított a szomszédos Szaúd-Arábiának.

Autokráciák felfegyverzése

A kanadai kormány szorosan követi a védelmi ipar állításait a fegyverexport előnyeiről, miközben elítéli az emberi jogok külföldi megsértését. De amikor arról van szó, hogy Kanada felfegyverzi a bántalmazókat, Ottawa tettei hangosabban beszélnek, mint a szavai.

A diktatúrák felfegyverzésével Kanada aláássa a globális stabilitást, és rontja saját hírnevét az egyre inkább széttöredezett és instabil nemzetközi színtéren. A kanadai tisztviselőknek szembeszállniuk kellene a világ autokratáival, nem pedig eszközöket biztosítani számukra az elnyomáshoz. Ezek az aggodalmak felerősödnek, ha figyelembe vesszük a demokratikus tér általános szűkülését világszerte. Két évtized óta először fordul elő, hogy a globális közösség több autokráciából (hetvennégy), mint demokráciából (hatvanhárom) áll.

A Koppenhágai Egyetem professzorainak nemrégiben készült tanulmánya bebizonyította a nyilvánvalót: a fegyverek áramlása és a modern katonai technológiákhoz való hozzáférés hozzájárul az önkényuralmi kormányok megszilárdulásához. „Jumping the Gun: How Dictators Got Ahead of Their Subjects” című, a nem demokratikus államok stabilitásáról és a fegyverbeszerzésekről szóló, 1820-2010 közötti időszakról szóló átfogó tanulmány azt mutatja, hogy az autoriter kormányok jelentősen ellenállóbbak a demokratizálódással és a demokráciapárti mozgalmakkal szemben, ha fejlett fegyvereket szerezhetnek be.

A kanadai kormány által nemrégiben közzétett fegyverexport-adatokból az is kiderül, hogy egy másik állandó emberi jogi jogsértő országba irányuló fegyverexport új, komor rekordot döntött. Kanada 2023-ban 30,6 millió dollár értékben küldött katonai árukat Izraelnek, ami a legnagyobb éves összeg a nyilvántartások 1978-as kezdete óta.

Ez a felfedezés annak közepette történt, hogy Kanadára jelentős nyomás nehezedik, hogy állítsa le a fegyverszállítást Izraelbe, mivel az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a nemzetközi humanitárius jogot széles körben megsértette a Gázai övezetben zajló, Vaskardok hadműveletnek nevezett katonai hadjárat során, amelyet a Hamász által vezetett október 7-i támadások után indítottak.

E sorok írásakor az immár kilencedik hónapja tartó hadműveletnek több mint harminchétezer palesztin – többnyire civil – halálos áldozata és mintegy nyolcvanezer sebesültje van. A legújabb megállapítások szerint több mint ötezer gyermeket temetett maga alá az izraeli légicsapások könyörtelen akciója, amely a huszonegyedik század legpusztítóbb bombázó hadjáratának számít.

A kanadai fegyverzetellenőrzési rendszer átláthatóságának hiánya miatt nem világos, hogy Kanada milyen típusú fegyverrendszereket adott át Izraelnek. A rendszer csak az egyes naptári években exportált katonai technológiák tágabb kategóriáiról ad tájékoztatást. A GAC nemrégiben közzétett jelentése azonban azt mutatja, hogy ezek az exportok katonai repülőgépekben használt technológiát, bombák és más lőszerek alkatrészeit, valamint katonai végfelhasználásra szánt radarok és elektronikus berendezések alkatrészeit foglalták magukban.

A bejelentett fegyverexport azonban nem tartalmazza a Kanadából az Egyesült Államokon – az IDF legnagyobb katonai áruszállítóján – keresztül Kanadába szállított fegyvereket. Ezek az exportok több millió dollár értékű, Kanadából származó alkatrészeket tartalmaznak, amelyeket beépítenek minden egyes amerikai gyártmányú Lockheed Martin F-35 Joint Strike Fighterbe, amelyekből Izrael több tucatnyit szerzett be. Az F-35-ös fontos szerepet játszott Izrael folyamatban lévő gázai bombázásában, és izraeli tisztviselők dicsekedtek a hadművelet hatékonyságával.

Erkölcsi és jogi kötelezettségek

2024 márciusában az Új Demokrata Párt indítványt nyújtott be a kanadai parlamentben, amely többek között az Izraelnek történő fegyverszállítások beszüntetésére szólított fel. Sokak meglepetésére az indítvány jelentős módosítások után egy késő esti szavazáson átment, elnyerve Trudeau miniszterelnök és Mélanie Joly külügyminiszter támogatását is.

Az indítvány tényleges terjedelme azonban hamarosan felhígult. Az Izraelbe irányuló tényleges fegyverszállítások leállítása helyett ez az új politika csak a jövőbeli, feltételezett fegyverexport engedélyezését fagyasztja be. A korábban jóváhagyott fegyverszállítások, köztük az Izrael gázai hadműveletének első két hónapjában engedélyezett közel 30 millió dollár, nem érintik. Ez a félkész politika még azután is megmarad, hogy a Nemzetközi Bíróság január végén megállapította, hogy Izrael gázai magatartása feltehetően népirtásnak minősül, és az ENSZ szakértői kifejezetten felszólították az államokat, hogy állítsák meg az erőszakban felhasználható fegyverek áramlását.

A Kanadára irányuló felhívások, hogy hagyjon fel a háborús bűnökkel vádolt önkényuralmi kormányok felfegyverzésével, nem pusztán a magasabb erkölcsi normákra való felhívások, hanem konkrét jogi kötelezettségeken alapulnak. Kanada, a világ államainak közel kétharmadával együtt, részese a fegyverkereskedelmi szerződésnek (ATT), az első olyan nemzetközi szerződésnek, amely a globális fegyverkereskedelem súlyos humanitárius következményeinek minimalizálását célozza.

A fegyverkereskedelmi szerződésben részes államok nem szállíthatnak fegyvereket, ha az ilyen export a nemzetközi humanitárius jog vagy a nemzetközi emberi jogok megsértésére való felhasználás túlnyomó kockázatát hordozza magában. Továbbá megtiltják, hogy olyan fegyvereket adjanak át külföldi államoknak vagy szereplőknek, amelyeket háborús vagy más, emberiesség elleni bűncselekményekhez használnának (ami Izrael esetében az apartheidet is magában foglalja). Ezt a küszöböt nyilvánvalóan átlépték Kanada számos fegyverkereskedelmi kapcsolatával, még akkor is, ha Ottawa másként szeretné beállítani.

Az, hogy Kanada figyelmen kívül hagyja a fegyverkereskedelmi szerződésből eredő nemzetközi kötelezettségeit, a nemzetközi jog megsértését jelenti, miközben aggasztó üzenetet küld a világ néhány legelnyomóbb kormányának: az emberi jogok megsértését és az antidemokratikus gyakorlatokat nem elítélik, hanem jutalmazzák. És mivel a globális katonai kiadások minden idők legmagasabb szintjét érik el, beleértve az elnyomó kormányokat is, a világ zsarnokai bizonyára tudomásul vették, hogy Kanada nyitott az üzletre.

Írta: KELSEY GALLAGHER

Forrás: Jacobin