Trump exelnök az amerikai választási kampányban a latin-amerikai migránsok ellen szítja a hangulatot. Ennek ellenére egyre nő az őt támogató latinok csoportja.
Aki szerint egy texasi seriffnek cowboykalapot és bajuszt kell viselnie, azt Dennis Casillas látványa elégedettséggel tölti el. Egy napsütéses reggelen Casillas egy Starbucks-fiókban ül a San Antonio külvárosának egyik autópályáján, fején a Texas-csillagot ábrázoló szalaggal díszített fekete kalap, felső ajkán szürke bajusz.
Bal kezén Casillas egy gyűrűt visel, amelyet a rendőrséggel való szolidaritást jelképező „Vékony Kék Vonal” felirat díszít. Ezt a Black Lives Matter (Fekete Életek Számítanak) jelképre adott dacos reakcióként hozták létre. „Blue Lives Matter”, vagyis „Kék életek számítanak” – az amerikai rendőrségi egyenruhák színe után.
Casillas 37 évig volt a Bexar megyei seriffhivatal tagja, amely a texasi San Antonio város körüli területekért felelős.
Casillas karrierje a rendőrségen börtönőrként kezdődött, hat év után rendőrré, később nyomozóvá lépett elő, majd közel egy évtizeden át a rendőrség különleges műveleti csoportjaiban dolgozott. „Még hadnagyként is szinte mindig ott voltam, amikor bevetésünk volt. Amikor nem tudod, hogy nem fognak-e lövéseket leadni bentről, hihetetlen mennyiségű adrenalin áramlik benned” – mondja, és nevet.
Casillas halkan beszél, néha a hangja alig hallatszik a kávézó hangos zenéje és a szomszédos asztalok beszélgetései fölött. Szülővárosa, San Antonio Texas déli részén található, és az Egyesült Államok egyik legrégebbi városa. Ma közel másfél millió lakosával San Antonio az USA egyik leggyorsabban növekvő városa. A Starbuckshoz vezető út olyan tájakon keresztül vezet, ahol számos építkezés utal a jómódú külvárosok fellendülésére.
Büszkék az ősök felemelkedésére
Mint a San Antonióban élők mintegy kétharmada, Dennis Casillas is latinó. Családja eredetileg Spanyolországból származik, és a 20. század elején vándorolt ki Észak-Mexikóból Texasba. „Apám egy mezőn született” – mondja, hozzátéve, hogy nagyszülei azért jöttek Texasba, hogy a mezőgazdaságban dolgozzanak. Casillas büszke arra, hogy ő és felmenői hogyan küzdötték fel magukat az Egyesült Államokban, elsősorban a katonaságon keresztül. „A szolgálat hagyománya”, ahogy ő nevezi.
Egyesült Államokban mintegy 62 millió ember vallja magát latinónak. Texasban, ahol március 5-én tartották az elnökválasztási előválasztásokat, a lakosság közel 40 százalékát teszik ki. Annak ellenére, hogy az USA gazdasága gyakorlatilag összeomlana a földeken, az építkezéseken és a gyárakban dolgozó latinók nélkül, politikailag régóta marginalizálva vannak. Ma már a legfontosabb szavazói csoportok közé tartoznak. Gyors növekedésük arra készteti a két nagy pártot, hogy megszólítsa őket. Amit évtizedekig feleslegesnek tartottak.
Dennis Casillas egy olyan csoporthoz tartozik, amely jelenleg fejfájást okoz a Demokrata Pártnak: a latinokéhoz, akik egyre inkább a republikánusokra szavaznak. Ez különösen Texasban figyelhető meg. A 2022-es félidős választásokon évtizedek óta először több választási körzet is republikánusra váltott, különösen azokon a területeken, ahol a lakosok több mint 90 százaléka latinó.
Casillas sok évnyi demokrata elkötelezettség után néhány hónapja szintén a republikánusokhoz igazolt. Most ő is új pártja színeiben indul a seriffi posztért. „Olyan volt, mint egy rossz házasság” – mondja Casillas a demokratákkal való kapcsolatáról és a váltásról. „Egy bizonyos ponton el kell hagyni.”
Texasban a seriffek választott tisztségviselők, akiknek négyévente kell indulniuk a választáson. Casillas most korábbi főnöke ellen indul. Casillasnak rengeteg kritikája van a jelenlegi hivatalban lévő Javier Salazarral, a demokratával szemben. Különösen zavarja a börtönökben tapasztalható létszámhiány, ami azt jelenti, hogy egyes alkalmazottak akár heti 80 órát is dolgoznak. „Ez veszélyes” – mondja. Arra a kérdésre, hogy mi motiválta nemcsak a pártváltásra, hanem arra is, hogy maga is induljon a seriffválasztáson, röviden így válaszol: „Salazar összes baloldali politikája”.
Elsősorban az amerikai politika két kényes kérdésére utal: a kábítószerre és a migrációra. Miközben az Egyesült Államok 50 államából 24 legalizálta a marihuána használatát, Texasban még mindig börtönbe zárnak embereket a drog birtoklásáért, eladásáért és használatáért. „A törvény az törvény” – mondja Casillas, aki ellenezte korábbi főnöke rendeletét, hogy a marihuána-bűncselekményeket csak súlyos esetekben büntessék.
„Sokat dolgoztam a kartellek ellen” – mondja Casillas. „Azokban a városokban, ahol a kannabisz legális, most fentanilt kevernek bele, hogy még inkább függővé tegyék az embereket.” Bár nincs bizonyíték az elmélet alátámasztására, a pletyka továbbra is tartja magát a jobboldali médiában.
Texas élen jár az abortuszok megnehezítésében is. Az úgynevezett trigger-törvénnyel a terhesség megszakítása illegálissá vált az államban, amint kihirdették a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó ítéletét. A trigger-törvényt évekkel ezelőtt arra az esetre fogadták el, ha a Roe kontra Wade-ügy miatt megdőlne az abortuszhoz való alapvető jog.
Amikor eljött az idő, és a Legfelsőbb Bíróság megdöntötte az alapjogot, Salazar seriff egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nem fogja végrehajtani az állam azon törvényeit, amelyek lehetővé teszik, hogy a nőket vád alá helyezzék, ha abortuszuk van vagy megpróbálják azt elvégezni. „Ez ellenkezik az eskünkkel” – mondta Casillas. „Nem arról van szó, hogy mit mond a pártod, hanem a törvényről”.
Casillas hasonlóan szigorú, amikor a migrációval kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Valószínűleg nincs még egy olyan állam az országban, ahol jelenleg olyan elkeseredett vita dúl, mint Texasban. A nagy déli államnak mintegy 2000 kilométernyi közös határa van Mexikóval, és az idén több migráns érkezett, mint évek óta bármikor. A republikánus kormányzó, Greg Abbott a bevándorlástól való félelemmel politizál, és az állam nemzeti gárdája évek óta járőrözik a határon.
A határpolitika a republikánus párti jelöltek számára a legfontosabb kérdés. „Zárjuk le a határt” – ez a kedvenc szlogenjük. Bár a felmérések szerint az amerikai latinok többsége az emberibb határpolitikát támogatja, Dennis Casillasszal beszélgetve rájön, hogy ez nem mindenkire vonatkozik. „Fogalmunk sincs, hány terrorista érkezik most ide” – mondja.
Casillas egy kolumbiai nőt vett feleségül, és azt mondja, hogy elvileg nem ellenzi az USA-ba irányuló migrációt. „De mi a legális úton tettük” – mondja, hozzátéve, hogy akkori menyasszonya menyasszonyi vízummal érkezett Texasba. „Rengeteg pénzt fizettem érte, nem lehet csak úgy megszegni a törvényt, ahogy akarod”. A kérelem 675 dollárba került, az ügyvédi költségek pedig összesen 3000 dollárt tettek ki.
Casillas többször is hangsúlyozza, hogy nem a személyes hozzáállása, hanem az állam és az Egyesült Államok törvényei foglalkoztatják. Ha például Texasban legális lenne a marihuána, akkor már nem érdekelné a téma, mondja.
Trump nem törvénytisztelő
A törvénytisztelő azonban nem éppen az, ami eszébe jut, ha Casilla új pártjának várható elnökjelöltjére gondol. Donald Trump ellen jelenleg négy különböző ügyben is vádat emelnek, elsősorban azért, mert megpróbálta manipulálni a 2020-as elnökválasztást, hogy hivatalában maradhasson. Erről az ellentmondásról kérdezve Casillas hárít. „Mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz” – mondja. „Eddig még nem ítélték el”.
Tény, hogy Trumpot szeptemberben New York államban elítélték csalásért. Ezt követte egy ítélet ellene New Yorkban tavaly tavasszal, mert szexuálisan zaklatta E. Jean Carrollt egy öltözőben 1996-ban. Jelenleg azért folyik ellene eljárás, mert többször nyilvánosan rágalmazta Carrollt. „Nem az én dolgom megmondani, hogy bűnös-e vagy sem” – mondja Casillas. „Az én feladatom Bexar megye.”
Novemberben nemcsak az elnököt választják meg az Egyesült Államokban, hanem a képviselőházat és a szenátus egyharmadát is. Az egyik latinó, aki már nagyon régóta a republikánusok oldalán áll, Ted Cruz. Minden amerikai állam két szenátort küld Washingtonba, és Cruz 2013 óta képviseli Texast a fővárosban. Kubai bevándorlók fiaként Cruz az első latinó, aki az államban tisztséget töltött be. A 2016-os elnökválasztási előválasztások során sokáig Donald Trump egyik legádázabb riválisa volt. Utóbbi súlyosan sértegette Cruzt és családját, és a szenátorral folytatott párton belüli versengésében a bevándorlóellenes ellenérzéseket szította.
Cruz kezdetben nem volt hajlandó támogatni Trumpot az elnökjelöltté jelölése után, de ma már az egyik leghangosabb támogatójának számít. A 2024-es előválasztási kampány kezdetén Cruz bejelentette, hogy második nekifutásra is Trumpot fogja támogatni. 2018-ban Cruz szűk eredménnyel nyerte meg a szenátusi mandátumot demokrata ellenfelével szemben; idén a Demokrata Párt reméli, hogy végre letaszíthatja trónjáról a hangadó republikánust.
Vacsora a farkasokkal
A demokrata előválasztási kampányban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a párt a migráció kérdésében sem képvisel egységes álláspontot. Colin Allred például, az egykori futballsztár, aki jelenleg a washingtoni képviselőházban Dallas nagyvárosi körzetének egy részét képviseli, egyike volt annak a három demokratának, aki januárban megszavazott egy republikánus törvényjavaslatot. Ebben a törvényjavaslatban Biden elnököt elítélték a „nyitott határok politikája” miatt, ami egy újabb céltábla a hivatalban lévő elnöknek, akit elsősorban a jobboldalról bíráltak a határral kapcsolatos állítólagos keménységének hiánya miatt.
„Ha csatlakoznék a Republikánus Párthoz, úgy érezném magam, mint egy bárány, aki a farkasokkal vacsorázik” – mondja Luis. A fiatal spanyolajkú férfi Austinban él, körülbelül egy órányi autóútra Dennis Casillastól San Antonióban. A mérnök egy sportbolt parkolójában ül az átalakított buszának volánjánál, amellyel éppen a tengerpart felé tart, hogy meglátogassa egy barátját. A vezetéknevét inkább nem adja meg, ha politikáról van szó.
„A demokrácia elvileg arról szól, hogy a saját érdekeink szerint szavazunk” – mondja Luis. „Egyszerűen nem állna az érdekemben, hogy egy olyan emberre szavazzak, mint Donald Trump.” A 45. elnök hivatali idejéről nincsenek pozitív emlékei; az országban akkoriban agresszív és nacionalista volt a hangulat. „Egyszerűen több volt az intolerancia azokkal szemben, akik mások voltak.”
Luis, akinek a családja Mexikóból származik, különösen emlékszik arra a pillanatra, amikor Donald Trump 2015-ös választási kampányának kezdetén egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az USA-tól délre fekvő országból származó emberek „erőszaktevők, akik magukkal hozzák a bűnözést”.
Amikor Trumpot 2020-ban leszavazták, és Joe Biden, Barack Obama korábbi alelnöke költözött be az Ovális Irodába elnökként, Luis minden bizonnyal megkönnyebbült. „Olyan érzés volt, mintha a nagypapa újra otthon lenne”. Luis korántsem teljesen elégedett Biden kormányával, és különösen aggódik a növekvő infláció miatt. Donald Trump azonban vörös rongy számára, mondja. „Az a fickó, aki január 6-ért felelős, aligha fogja előtérbe helyezni az ország javát”.
Luis rövidnadrágot, napszemüveget és alkalmi ruhát visel. Egy határ menti városba tart, ahol a barátnőjével akar találkozni. „Ő is latin, de ő Trump felé hajlik” – mondja. Luis ismer néhány másik latint is a környéken, akik a Republikánus Párthoz vonzódnak.
Az ő benyomása is az, hogy ma Texasban több olyan latin van, aki a republikánusokra szavaz. „A republikánusok rengeteg pénzt fektettek a latinó körzetekbe” – mondja. A legutóbbi elnökválasztáson az amerikai latinok 38 százaléka szavazott Donald Trumpra.
A texasi latinok nem egy homogén csoport, magyarázza Luis. Sok tejano él a határ menti körzetekben is, amelyek átálltak a republikánusokhoz. Így nevezik magukat a spanyol telepesek leszármazottai, akik sokáig Texasban éltek, mielőtt az állam Mexikó, majd később az USA része lett. „Úgy tekintenek magukra, mint akik kívül állnak a mexikói közösségen” – magyarázza Luis. „Ezek az emberek nem érzik magukat megszólítva, amikor Trump erőszaktevőkről beszél”.
„A latinók nem egy monolitikus csoport”
Már Ronald Reagan is azt mondta, hogy a republikánusok voltaképpen a latinok „természetes” pártja az USA-ban. Hiszen a hit és a konzervatív értékek a republikánusok területe. Luis magáról is azt mondja, hogy korábban inkább konzervatívnak tartotta magát, de a párt „elidegenedett” tőle. A bevándorlókkal szembeni agresszív retorika lehetetlenné teszi számára, hogy ma a pártra szavazzon.
„A latinok nem egy monolitikus csoport” – hangsúlyozta 2016-ban egy állásfoglalásában az Egyesült Latin-Amerikai Polgárok Ligája, az Egyesült Államokban élő latinokat képviselő érdekvédelmi szervezet. A szervezet „Hispanderingnek” nevezi mindkét párt nyilvánvaló próbálkozásait, amelyekkel ezt a nagyszámú választói réteget próbálják megközelíteni.
A demokratáknak és a republikánusoknak tehát azzal a nagy feladattal kell szembenézniük, hogy megnyerjenek egy olyan választói csoportot, amelynek politikai attitűdjei ugyanolyan összetettek, mint a fehér amerikaiaké.
Bár a San Antonióban élő Dennis Casillas volt demokrata és az Austinban élő Luis volt republikánus között csak alig 130 kilométernyi autópálya választja el, mégis ugyanaz a szakadék tátong, mint a két nagy párt sok más támogatója között. Nehéz lesz olyan politikai stratégiát találni, amely megnyeri a tejanókat, a mexikói bevándorlókat és a más régiókból származó latinokat egyaránt.
Luis nem biztos, hogy ki fog nyerni novemberben. „Gazdaságilag nem néz ki túl jól a helyzet, és tudom, hogy általában a hivatalban lévőnek szokott sikerülni” – mondja. Végül azonban a választási kampányban a jelöltek retorikája kevésbé fontos számára, mint az, hogy mi jön ki. Hangsúlyozza: „Nem érdekel, mit mondanak: csak azt akarom, hogy tegyék a dolgukat”.
Írta: Johannes Streeck
Forrás: TAZ
