Szombaton véget ért a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (Celac) nyolcadik csúcstalálkozója St Vincent és a Grenadine-szigeteken. A központi témák a szubkontinens békefolyamatai, a regionális integráció, a Palesztinával és Kubával való szolidaritás, valamint a Celac növekvő szerepe a regionális és nemzetközi kontextusban voltak.
A közösség az USA és Kanada kivételével az amerikai kontinens valamennyi szuverén államát magában foglalja.
A Celac 2011-es megalakulása óta egyre inkább az Amerikai Államok által dominált Amerikai Államok Szervezetének (OAS) politikai ellensúlyává fejlődött. Annak érdekében, hogy a regionális szervezetek továbbra is aktívabb maradhasson, és az éves elnökségváltás idején is el tudja látni a koordinációs feladatokat, ismét javaslatot tettek egy főtitkárság létrehozására.
A 33 tagállam többségét elnökök és kormányfők képviselték. Argentína, Paraguay, Ecuador és Uruguay politikailag jobboldali államfői nem voltak jelen, és csak a második sorból küldtek diplomatákat. Daniel Noboa ecuadori elnök ugyanakkor ezzel egy időben, jelzés értékűen állami látogatáson tartózkodott az Egyesült Államokban.
António Guterres, az ENSZ főtitkára beszédében hangsúlyozta a Celac-államok fontos szerepét a térség békefolyamataiban:
„Latin-Amerika és a Karib-térség megmutatta, hogy lehetséges hatékonyan összefogni a béke érdekében”. Példaként említette a kolumbiai kormány és a gerillamozgalmak közötti békefolyamatokat, amelyeket a régió országai aktívan támogatnak. Azt is méltatta, hogy Venezuela és Guyana közös nyilatkozatban kötelezte el magát az Esequibo régióval kapcsolatos konfliktus békés rendezése mellett.
Brazília és Venezuela elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva és Nicolás Maduro a „palesztin nép elleni népirtás” befejezésére szólított fel. Gustavo Petro kolumbiai elnök kijelentette: „A népirtás cinkosai azért jönnek, hogy demokráciára oktassanak minket”. Egyúttal azzal vádolta „Németországot, Franciaországot, az Európai Uniót, Nagy-Britanniát és mindenekelőtt az Egyesült Államokat, hogy támogatják a népirtást”.
A csúcstalálkozó támogatta az ENSZ határozatát, amely azonnali tűzszünetre szólít fel a Gázai övezetben, az összes túsz szabadon bocsátására és a kétállami megoldás támogatására. Ezt a nyilatkozatot azonban a 33 tagállamból csak 24 írta alá. Az aláírók között van Brazília, Kolumbia, Kuba, Venezuela, Mexikó, Honduras és Nicaragua, valamint szinte az összes karibi ország, „nem meglepő módon Argentína hiányzott” – olvasható médiajelentésekben.
Eduardo Enrique Reina hondurasi külügyminisztert a csúcstalálkozó záró sajtótájékoztatóján úgy idézték, hogy „ezt a nyilatkozatot nem írta alá teljes egészében a Celac minden tagja”, és ez „belső vita” volt.
Haitivel kapcsolatban kifejtették, hogy az országnak sürgősen meg kell találnia a saját politikai megoldását a humanitárius problémákra és helyre kell állítania a belső biztonságot az összes politikai és társadalmi erő bevonásával. Ahhoz, hogy erre egy járható utat találjanak, ezt a folyamatot a regionális államközösségnek támogatnia kell.
Ismét elítélték az USA hat évtizedes kubai blokádját, és az ENSZ-határozatokkal összhangban követelték annak feloldását. A 33 tagállam azt is követelte, hogy „Kubát vegyék le Washington önkényes listájáról, amelyen a terrorizmust támogató államok szerepelnek”. A szankciók az „egész kontinensre” hatással voltak.
A zárónyilatkozat további témái között szerepelt a regionális infrastruktúra javítása az energiaellátás integrálása érdekében, valamint a „tisztességes, demokratikus és szolidáris nemzetközi pénzügyi rendszer” szükségessége. Tekintettel a régió egészségügyi problémáira és a világjárvány tanulságaira, fokozni kell a vakcinák, gyógyszerek és létfontosságú ellátmányok közös fejlesztését és előállítását.
Írta: Michael Roth
Forrás: Amerika21
 nyolcadik csúcstalálkozója St Vincent és a Grenadine-szigeteken. A központi témák a szubkontinens békefolyamatai, a regionális integráció, a Palesztinával és Kubával…){kind=link}