Brazília adott otthont a világgazdaság 85 százalékát képviselő országok külügyminisztereinek G20-as találkozójának. A napirenden szerepelt a multilaterális szervezetek globális dél által szorgalmazott reformja, valamint a gázai és az ukrajnai háború.
A brazil G20-elnökség további prioritásai közé tartozott az éhezés, a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelem, valamint a fenntartható fejlődés három dimenziója: gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzió.
Mivel ez egy tisztán megbeszélő ülés volt, a végén nem terveztek közös nyilatkozatot.
A csoportnak jelenleg Dél-Afrika, Németország, Szaúd-Arábia, Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Mexikó, az Egyesült Királyság, Oroszország, Törökország, az Európai Unió és az Afrikai Unió tagja.
A G20-ak csúcstalálkozójának megnyitóján Brazília napirendre tűzte a multilaterális intézmények és az ENSZ Biztonsági Tanácsa béketeremtési képtelenségének kérdését, és sajnálkozott „elfogadhatatlan” tétlenségükről a gázai és az ukrajnai konfliktusokkal szemben.
Ezek az intézmények nincsenek kellőképpen felkészülve a jelenlegi kihívások kezelésére – mondta Mauro Vieira külügyminiszter. Országa a Biztonsági Tanács „mélyreható átszervezését” követeli, amely többször is képtelen volt megállapodásra jutni a gázai háborúval kapcsolatban. Éppen egy nappal korábban az Egyesült Államok, Izrael legfontosabb szövetségese ismét megvétózott egy határozatot, amely azonnali tűzszünetet követelt a Gázai övezetben.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a G20-csúcstalálkozót megelőzően találkozott Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel, és nemtetszését fejezte ki a palesztin területeken elkövetett „népirtás” vádja és a német nácizmushoz való hasonlítása miatt. „A miniszter felvetette a kérdést, és világossá tette, hogy nem értünk egyet ezekkel a kijelentésekkel” – mondta az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője.
Mindazonáltal a találkozón állítólag „szinte egyhangú támogatás mutatkozott a kétállami megoldás, mint az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen lehetséges megoldása mellett” – magyarázta a brazil külügyminiszter. Nem lehet béke és tartós biztonság Izrael számára, ha a palesztinoknak nincs világos politikai perspektívájuk saját államuk felépítésére.
„Nem volt közvetlen egyhangúság”, mert nem minden ország vetette fel a kérdést, de sokan kifejezték támogatásukat – mondta az AFP hírügynökségnek a brazil külügyminisztérium egyik forrása.
Lula a csúcstalálkozó után Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozott. Utóbbi azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szankciós politikájával „manipulálja a világgazdaságot”. Lavrov egyetértett abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát meg kell reformálni.
A gazdasági helyzettel kapcsolatban Lavrov arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság jelenlegi helyzetét súlyosan torzítják a Nyugat módszerei, amelyekkel azokat bünteti, akik nem tartják be a szabályait. Az USA és szövetségesei által „a világgazdaság manipulálására” alkalmazott intézkedések neokoloniális jellegűek, és a versenytársak kiiktatását szolgálják. A felállított akadályok akadályozták a kialakult logisztikai és pénzügyi láncokat, megdrágították a termelést, és a fejlődő országok számára drágábbá tették a szolgáltatásokat és az árukat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsával kapcsolatban az orosz külügyminiszter kijelentette: „Kifejeztük azon véleményünket, hogy a Biztonsági Tanácsot a legnagyobb igazságtalanság – a fejlődő országok alulreprezentáltsága – kezelésével kell megreformálni”.
A Lulával való találkozója előtt Lavrov egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a külügyminiszterek találkozóján nem hangzott el komoly javaslat az USA részéről az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Országa nyitott a stratégiai stabilitásról szóló tárgyalásokra. Egy ilyen párbeszédnek azonban „őszintének kell lennie, és nem a régi, az USA által megszokott dolgoknak”.
A csúcstalálkozót a Lula-kormány határozott külpolitikai elkötelezettsége jellemezte. A Biztonsági Tanács reformja az egyik központi ügye. Lula nemcsak a BT összetételének és vétójogának felülvizsgálatát javasolta, hanem megerősítette, hogy olyan Tanácsra van szükség, amelyben állandó latin-amerikai és afrikai jelenlét van, amely „pacifistább és nem szítja a háborúkat”.
A külügyminiszterek találkozója volt az első azóta, hogy Lula tavaly decemberben átvette Brazília a 20-as csoport elnökségét. Ezt a tisztséget novemberig tölti be, amikor Rio de Janeiróban megrendezik a G20 állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját.
A brazil elnök a találkozóra meghívta Egyiptomot is, a világ legnagyobb búzaimportőrét, amely Lula politikájával összhangban a dollár használata és az amerikai valutától való függés nélküli áruforgalomban érdekelt. Brazília ismét előkészíti a novemberi napirendet.
Írta: Marta Andujo
Forrás: Amerika21
