A bebörtönzött perui exelnök, Pedro Castillo levelet intézett António Guterres ENSZ-főtitkárhoz. A levélben, amelyet Castillo az X-en tett közzé, elítéli „az emberi jogaim szisztematikus megsértését Peruban, beleértve az önkényes letartóztatásomat és az elnöki tisztségemből való törvénytelen eltávolításomat”.
Ismerteti álláspontját a 2022. december 7-i eseményekről, amelyek eltávolításához és letartóztatásához vezettek. Castillo szerint hivatali idejének kezdete óta támadások érik a kongresszus tagjai és a nagy médiaszervezetek részéről, mert „betolakodónak” tekintik a fővárosi politikában.
Castillo szerény körülmények közül származik egy távoli perui tartományból. A 2021-es második fordulóban nyert a konzervatív és gazdaságilag liberális „Fuerza Popular” párt oligarcha jelöltje, Keiko Fujimori ellen.
Az ellenzék két sikertelen vádemelési eljárást folytatott Castillo ellen, a harmadikat 2022 decemberére tervezték.
Maga az exelnök elmondása szerint ezzel a „romboló hadjárattal” szemben így lépett fel: „Amikor láttam, hogy a parlamentben sarokba szorítottak a puccsisták, és észrevettem a katonai és rendőri kontingensek furcsa mozgását, úgy döntöttem, hogy az országos televízión keresztül közvetítek egy üzenetet, amelyben a nép felháborodását felvállalva szimbolikusan bejelentem a „kongresszus ideiglenes bezárását”, az új parlamenti választások kiírását, egy rendkívüli kormányt és az „igazságszolgáltatás átszervezését”.” Az elnöki hivatalban lévő elnök meg is tette ezeket a lépéseket.
Ellenfelei ezt alkotmánysértésnek tekintették, és az ügyészség még aznap letartóztatta. Maga Castillo ezt a vádat ürügynek tartja, mivel felhívása pusztán szimbolikus volt, nem pedig hivatalos kormányzati aktus.
A Guterresnek írt levelében Castillo azt kifogásolja, hogy az „önkényes letartóztatás” elleni petíciójára, amelyet ügyvédje nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságához, nem kapott választ, és arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy támogassa őt ebben a törekvésében.
Az ügyészek nemrég összesen 34 év börtönbüntetést követeltek Castillóra a lázadás, hivatali visszaélés és a köznyugalom súlyos megzavarásának állítólagos bűncselekményei miatt.
Castillo továbbá elítéli a „kínzással határos börtönkörülményeket”, valamint az emberi jogok súlyos megsértését a hivatalban lévő utódja, Dina Boluarte alatt.
Hatalomra kerülése ellen országszerte tömeges tüntetéseket szerveztek és szerveznek, amelyek erőszakos elfojtása során 49 embert öltek meg.
A Nueva Sociedad című folyóirat szerint Boluarte a parlamenti többséggel és az ügyészség, a biztonsági erők, a vállalatok és az ország médiájának kulcsfontosságú képviselőivel „autoriter koalíciót” alkotott, amely támogatta elnyomó politikáját és visszafordította a progresszív reformokat. Emellett aláásta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a választási hatóságok függetlenségét. Boluarte koalíciója azonban törékeny, kormánya pedig rendkívül népszerűtlen, mindössze nyolc százalékos támogatottsággal. Ugyanakkor a kormány ellenfelei megosztottak, és ezért aligha képesek szervezett módon kritikát megfogalmazni, ami hozzájárul a demokratikus intézmények további eróziójához.
Castillo azonban továbbra is harcias. A volt elnök a múlt héten bejelentette, hogy Todo Con El Pueblo (Mindent a néppel) néven új pártot kíván alapítani, és vezetni kívánja a „fáradhatatlan harcot a perui nép alapvető jogainak visszaszerzéséért”.
Írt: David Keck
Forrás: Amerika21
