Nyílt levélben szólította fel párttársát, Joe Biden amerikai elnököt több demokrata párti kongresszusi képviselő, hogy vegye le Kubát a „terrorizmus állami támogatóinak” (State Sponsors of Terrorism, SSOT) listájáról.
A kezdeményezés Ayanna Pressley-től és Jim McGoverntől származik.
Biden elődje, Donald Trump hivatali idejének végén, alig egy héttel Biden 2021 januári hivatalba lépése előtt tette fel Kubát a listára.
A képviselők ezt az intézkedést Trump „bosszúhadjáratának” nevezik, és most azért is nagyon dühösek Bidenre, mert a választási kampányban azt ígérte, hogy a Kuba elleni szankciókat és a Kuba SSOT-listára való felvételét felülvizsgálják, visszavonják vagy enyhítik. A képviselők és sok más megfigyelő azt feltételezte, hogy a megfelelő hat hónapos felülvizsgálati folyamatot azonnal megkezdik. Most – pontosan három évvel Biden hivatalba lépése után – megtudták, hogy a korábbi állításokkal ellentétben ez a felülvizsgálat még csak el sem kezdődött.
Sőt, a Trump- és a Biden-kormányzat vezető tisztségviselői „abszurdnak” nevezték Kuba felvételét a terrorlistára. Colin Powell volt kabinetfőnöke például „olyan kitalációnak nevezte, amelyet azért hoztunk létre, hogy a blokád indoklását alátámasszuk”.
Most a demokrata képviselők arra az abszurditásra mutattak rá, hogy „Kubának és az USA-nak van egy működő kétoldalú terrorizmusellenes együttműködési megállapodása”.
A jegyzékbe vétel masszív korlátozásokhoz vezet Kuba számára, például a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférés tekintetében, és akadályozza, hogy más országokkal és szervezetekkel üzletet kössön. Ennek következményei a devizahiány, a beruházások elmaradása, valamint az alapvető nyersanyagok, ipari termékek és mindennapi termékek hiánya.
A képviselők levelében rámutatnak, hogy bár más okai is vannak Kuba jelenlegi gazdasági válságának, „az egyik fő tényező kétségtelenül a nemzetközi pénzügyi intézményekre és más szervezetekre vonatkozó korlátozások és szankciók, amelyeket azért vezettek be, mert Kuba szerepel az SSOT-listán. (…) A legszegényebbektől és legkiszolgáltatottabbaktól kezdve a küszködő magánszektoron át a vallási, humanitárius és kulturális szereplőkig a kubai nép hosszú idő óta a legnagyobb nehézségeket éli át – mindenki szenved”.
Múlt csütörtökön a Tennessee állambeli képviselőház demokrata párti tagja, Steve Cohen szintén levelet küldött Bidennek, amelyben azt ajánlotta, hogy kezdeményezze a folyamatot Kuba SSOT-listára való felvételének felülvizsgálatára és feloldására. „A szankciók feloldása nem a kubai kormány politikájának jóváhagyása, hanem annak elismerése, hogy a jelenlegi megközelítés kudarcot vallott a kubai néppel szemben” – mondta Cohen.
Az SSOT-listával szembeni nyomás jelenleg nemcsak belföldön, hanem a külpolitikában is egyre nagyobb. Kolumbia elnöke, Gustavo Petro és Mexikó elnöke, Andrés Manuel López Obrador például azért lobbizik az amerikai kormánynál, hogy Kubát vegyék le a listáról. A novemberi ENSZ-szavazáson 187 szavazattal kettő ellenében egyértelműen elutasították az USA teljes Kubával szembeni blokádpolitikáját.
Eközben az amerikai civil társadalomban jelenleg folyik a „Get Cuba #OFFTHELIST” kampány.
Írt: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
 listájáról. A kezdeményezés…){kind=link}