A guatemalai születésű aktivista a nők és az őslakos közösségek jogaiért fog felelni. Több családtagját meggyilkolták a polgárháborúban.
A guatemalai születésű aktivistát, Rigoberta Menchú Tumot pénteken Mexikóban kinevezték a nők és az őslakos népek jogainak főbiztosává. A poszt az ENSZ-szel összefüggésben a külügyminisztériumhoz tartozik. Menchú, aki 1992-ben Nobel-békedíjat kapott és további nemzetközi díjakat is elnyert, mexikói és guatemalai állampolgársággal rendelkezik; családja a polgárháború alatt Guatemalából Mexikóba menekült.
„Menchú Tum kinevezése nem csupán egy újabb adminisztratív intézkedés, hanem egy egyértelmű elköteleződés nemzetközi szinten” – írta a Noticias Del Valle című újság egy cikkében. A „67 éves nő politikai és etnikai tőkével rendelkezik, amelynek segítségével megerősítheti Mexikó hangját a multilaterális fórumokon”. Feladatai közé tartozik többek között „annak biztosítása, hogy az őslakos népek javaslatai hatékonyan eljussanak olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az UNESCO és az ENSZ”, továbbá „a nők és az őslakos közösségek védelmét szolgáló keretfeltételek megteremtése”.
A külügyminisztérium a kinevezésről a következőket írta: a főbiztos „hozzájárul Claudia Sheinbaum elnök utasításának végrehajtásához, amely szerint az interkulturalitást és a tényleges egyenlőséget átfogó témaként kell beépíteni Mexikó nemzetközi tevékenységébe.”
Menchú 1959. január 9-én született egy szegény paraszti családban, Uspantán körzetben, a guatemalai Quiché megyében. Apja, Vicente Menchú a Comité de Unidad Campesina (CUC) társalapítója volt, Rigoberta is aktív tagja volt a szervezetnek. Vicente Menchú és Rigoberta unokatestvére, Fransisco Tum 1980. január 31-én vesztette életét a spanyol nagykövetség elfoglalása során. A CUC diákszervezetekkel közösen elfoglalta a spanyol nagykövetséget a guatemalai fővárosban, hogy felhívja a figyelmet a hadsereg által Guatemala vidéki régióiban elkövetett gyilkosságokra és eltűnésekre. Rendőri egységek rohanták meg az épületet és felgyújtották, 37 ember halt meg.
Testvérét, Patrocinio Menchút, és édesanyját, Juana Tumot feltehetően katonák rabolták el és gyilkolták meg. Két fiatalabb testvére alultápláltság és növényvédő szerek miatt halt meg a guatemalai birtokokon – írta 1983-ban megjelent életrajzában. A művet a venezuelai írónővel, Elizabeth Burgosszal közösen írta mexikói száműzetésében. Az életrajzban nemcsak a polgárháborút, hanem a nagy birtokokon folyó kizsákmányolást és guatemalavárosi háziszolgálóként tapasztalt munkakörülményeit is megrendítő szavakkal írja le.
Már 1982-ben bemutatták nemzetközi szinten a Cuando las montañas tiemblan (Amikor a hegyek remegnek) című dokumentumfilmet. A dokumentumfilm az őslakosok elleni mészárlásokról és az Egyesült Államok bűncselekményekhez nyújtott támogatásáról szól, és Menchú közreműködésével készült.
A film és az önéletrajz az első dokumentumok közé tartozott, amelyek nemzetközi szinten ismertté tették a guatemalai polgárháború alatt elkövetett bűncselekményeket. Az amerikai antropológus, David Stoll azonban egy 1999-ben megjelent könyvben azt állította, hogy Menchú önéletrajzában néhány tényt „dramatizált”, és olyan eseményeket ábrázolt, amelyeket nem saját maga élt át.
1992-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, és Óscar Berger neoliberális kormányzása alatt (2004–2008) Guatemalát képviselte az UNESCO-nál. 2007-ben az általa társalapított Winaq párt színeiben indult az elnöki választásokon, és 3,1 százalékos eredménnyel az ötödik helyet szerezte meg; 2011-ben, amikor újra jelöltette magát, 2,6 százalékot ért el.
Guatemalában továbbra is ismert személyiség, de az elmúlt években alig jelenik meg a politikai vagy társadalmi életben.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21
 a pénteki kinevezéskor A guatemalai születésű aktivistát,…){kind=link}