A Santiago de Cubában található Hermanos Díaz finomító sikeres tesztelésről számoltak be. Az átalakított berendezések most már hazai nehézolajat dolgoznak fel. További próbaüzemeket is bejelentettek.
A Santiago de Cubában található Hermanos Díaz finomító, amely Kuba négy kőolajfeldolgozó üzemének egyike, saját közlése szerint hazai nehézolajból nyert naftát, fűtőolajat és dízelt. A nafta egy könnyű oldószer, amelyet az olajkitermelés során használnak. Erről számolt be a Granma állami napilap 2026. április 26-án.
Ahogy Irene Barbado Lucio, a Hermanos Díaz vezérigazgatója a lapnak nyilatkozta, a korábban importált nehézolajat feldolgozó berendezéseket átalakították a hazai nyersolaj feldolgozására.
A kubai nyersolaj magas viszkozitású, kéntartalmú és más szennyező anyagokkal terhelt. „Korábban sikerült importált nehézolajat oldószerrel 16 API-fokra hoznunk, hogy közepes sűrűségű olajként feldolgozhassuk – mivel iparunkat könnyű olajra tervezték. De nem gondoltunk arra, hogy ezt a hazai nyersolajjal is megtegyük” – mondta Víctor Manuel Díaz Despaigne, mérnök és a műszaki átalakítást végrehajtó munkacsoport vezetője.
A Cupet állami olajvállalat aligazgatója, Irenaldo Pérez Cardoso szerint az első próbaüzem során nyert nafta mennyisége 15 napos kitermelésre volt elegendő a varaderói olajmezőkben. A gyártott dízel ugyan nem speciális üzemanyag, de kereskedelmi forgalomba hozható, és helyettesítheti a fúrási folyamatok során használt dízel egy részét.
Az előállított fűtőolaj esetében jelenleg vizsgálják, hogy felhasználható-e erőművekben vagy a nikkeliparban. Újabb próbaüzemet jelentettek be.
A Santiago de Cubában folyó munkák párhuzamosan zajlanak a Ceinpet állami kőolajkutató központ kutatásaival, amely egy Thermokonversion nevű technológiát fejlesztett ki. Ez egy olyan eljárás, amelynek során a nehézolajat ellenőrzött hevítéssel bontják le, hogy csökkentsék annak viszkozitását – anélkül, hogy naftával kellene keverni.
Nemzetközi szinten ezt az eljárást, amelyet visbreakingnek vagy termikus krakkolásnak is neveznek, már évtizedek óta alkalmazzák az iparban.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök 2026. április 25-én a Nemzeti Innovációs Tanács ülésén történelmi lépésként mutatta be az eredményeket. „Cáfoltunk egy bevett nézetet: miszerint a hazai nyersolaj nem finomítható, nem használható fel más célokra – és gyakorlatilag arra ítéltük, hogy közvetlenül egy sor hőerőműben égessék el” – mondta Díaz-Canel a Granma szerint.
A Cabaiguán-i finomítóban most egy termokonverziós kísérleti üzemet építenek, mivel ott már rendelkezésre áll az infrastruktúra, például a víz-, gőz- és áramellátás, valamint a megfelelő szakemberek. A fejlesztés második szakaszában a kubai nyersolaj kéntartalmát helyi lateritérc – egy Kubában előforduló, vasat tartalmazó kőzet – segítségével katalitikusan csökkentik. A költségeket és az ütemtervet nem hozták nyilvánosságra.
A törekvések hátterében egy súlyos energiaválság áll: Kuba naponta körülbelül 40 000 hordó saját nyersolajat termel, de 90 000 és 110 000 hordó közötti mennyiségre van szüksége. A hazai olaj finomításának lehetősége nélkül a sziget 100 százalékban importtól függ a dízel, a benzin és a kerozin tekintetében. Venezuela, amely évekig a legfontosabb beszállító volt, az USA nyomására 2026 januárjában, Nicolás Maduro elrablása után leállította a szállításokat. Mexikó január 9-én állította le a szállításokat. Egy 2026. január 29-i amerikai elnöki rendelet büntetővámokat ír elő azoknak az országoknak, amelyek kőolajat szállítanak Kubába. Azóta eddig csak egy nagyobb szállítmány érkezett Oroszországból Kubába, ahol a tömegközlekedés nagyrészt leállt.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: cibercuba
