Az Egyesült Államok által a szigetország ellen bevezetett olajembargó egyre szélesebb körben érezteti hatását, és egyre inkább veszélyezteti a betegek és a gyermekek ellátását. Politikai irányváltás nem jöhet szóba.
Míg a Fehér Ház ura azzal fenyegette Iránt, hogy „egy egész civilizációt kiirt”, addig Kubában politikája a leggyengébbek életét veszélyezteti. Célja mindkét esetben ugyanaz: a feltétel nélküli alávetés Washington diktátumának. Kubában Donald Trump teljes energiaembargója elsősorban az egészségügyi rendszert sújtja. „Több mint 96.000 beteg, köztük 11.000 gyermek vár műtétre” – jelentette ki Miguel Díaz-Canel elnök csütörtökön egy, az ENSZ által szervezett, kényszerintézkedésekről szóló nemzetközi konferencián elhangzott üzenetében. További 16.000 beteg, akik sugárkezelésre szorulnak, és közel 3.000, akik dialízisre szorulnak, szintén nem részesülhetnek ellátásban stabil áramellátás nélkül.
Trump olajembargója megbénítja a tömegközlekedést, és egyre nagyobb élelmiszer-ellátási nehézségeket okoz. A felelős miniszter, Alberto López kijelentette, hogy veszélybe kerültek a kórházak, idősek otthonai és a kiemelt betegek ellátása. A benzin- és gázolajhiány miatt több mint 117.000 gyermek nem kapja meg napi tejadagját, és az importált tejpor sem osztható szét. Ez 36.000 terhes nőt és több mint 7.000 krónikus betegséggel küzdő gyermeket érint, akiknek minden hónap elején meg kellene kapniuk az adagjukat. Ezen felül körülbelül ötmillió polgár nem kapna napi kenyeret a liszt hiánya miatt, annak ellenére, hogy a beszállítóknak már kifizették az árát. López szerint az amerikai szankciók megakadályozzák, hogy hajók álljanak rendelkezésre a szállításhoz.
Francisco Pichón, az ENSZ kubai koordinátora szerint az amerikai intézkedések a humanitárius segélyszállítmányok elosztását is akadályozzák. „Körülbelül 170 konténernyi, már Kubába megérkezett, mintegy 6,3 millió dollár értékű létfontosságú áru nem jut el a lakossághoz, mert nincs üzemanyag” – magyarázta Pichón hétfőn Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő sajtótájékoztatóján.
Az energiablokáddal párhuzamosan Washington nyomást gyakorol az államokra, hogy diszkreditálják Kuba orvosi brigádjait és szüntessék meg az ezzel kapcsolatos együttműködéseket. A missziók nem csupán fontos bevételi forrást jelentenek, hanem évtizedek óta a globális Dél országaival való gyakorlati szolidaritás kifejeződései is. Az 1960-as évek óta több mint 600.000 szakember nyújtott orvosi segítséget több mint 160 országban – gyakran olyan régiókban, ahol korábban alig volt hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz.
Díaz-Canel elnök határozottan elutasította a szigorított blokáddal kapcsolatos amerikai követeléseket, amelyek politikai irányváltást követelnek. Az amerikai NBC televíziós csatornának adott interjúban kijelentette, hogy Kuba szuverén állam, amelynek vezetését nem Washington határozza meg. A tárgyalások csak kölcsönös tisztelet alapján és fenyegetések nélkül lehetségesek.
Ugyanakkor növekszik a nemzetközi támogatás Kuba iránt. Oroszország március végén 100.000 tonna nyersolajat küldött, és további szállításokat is bejelentett. Szergej Rjabkov, Moszkva külügyminiszter-helyettese csütörtökön Havannában hangsúlyozta, hogy kormányának prioritása Kuba energiaellátásának biztosítása, és az amerikai olajembargó nem csak Moszkva számára elfogadhatatlan.
Olmedo Beluche panamai szociológus Trump Kuba-politikáját Gáza latin-amerikai megfelelőjének nevezi. „Akárcsak Gázában, itt is éhínséggel próbálnak megölni egy népet, amely elhatározta, hogy szabad lesz, és nem hajlandó alávetni magát az USA imperialista kizsákmányolásának” – figyelmeztet. Kubában ezért „Latin-Amerika és a Karib-térség függetlenségéről és szabadságáról is döntenek”. „Ha ma Kubát legyőzik, holnap más kormányok lesznek a soron következők.”
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
