Nemzetközi delegáció találkozott az egyházi tanáccsal, a hatóságokkal és a gyülekezetekkel. A nyilatkozat kiemeli a humanitárius válságot és az amerikai embargó következményeit. Felhívás Washingtonnak a párbeszédre.
A múlt héten egy nemzetközi ökumenikus delegáció, amely nemzeti és nemzetközi egyházak magas rangú képviselőiből állt, látogatást tett Kubában. A négy napos szolidaritási és lelkipásztori látogatás során a küldöttség tagjai találkoztak a Kubai Egyházi Tanáccsal, kormánytisztviselőkkel és helyi közösségekkel. A zárónyilatkozatban az áll, hogy a számos beszélgetés a jelenlegi humanitárius helyzetre, az egyházak szerepére a veszélyeztetett közösségek támogatásában, valamint egy olyan politika szükségességére összpontosított, amely prioritásként kezeli az emberi méltóságot.
A nyilatkozat szó szerint így fogalmaz: „A látogatás során a delegáció tagjai tanúi voltak a kubai lakosság szenvedésének, és fájdalmas beszámolókat hallottak erről a helyzetről.” A delegáció kifejezte támogatását és együttérzését, különösen az Egyesült Államok által több mint hat és fél évtizede Kubával szemben fenntartott egyoldalú gazdasági embargó súlyos humanitárius és emberi jogi következményei miatt.
A számos benyomás alapján a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a delegáció kifejezni kívánja a világ ökumenikus közösségének szolidaritását a kubai egyházakkal és a kubai nép iránt.
A delegáció meglátogatta a Havannai Nemzeti Onkológiai Intézetet, és részt vett ökumenikus találkozókon, egy ökumenikus istentiszteleten, valamint pálma-vasárnapi istentiszteleteken az egész városban. Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai elnök is fogadta őket.
A nyilatkozat szerint a gazdasági és humanitárius kihívások mellett a kubai lakosság az esetleges amerikai katonai akciók fenyegetése alatt él. A nyilatkozatban egyértelműen kifejezték azt a kívánságot is, hogy a problémákat párbeszéd, békés és diplomáciai eszközökkel oldják meg, a katonai konfrontáció helyett. A nyilatkozat szerint a delegáció tagjait mélyen lenyűgözte az emberek ellenállóképessége, bátorsága és reménye ezekben a nehéz időkben.
A látogatási programot követően megbeszélések kezdődtek a Kubai Egyházi Tanáccsal, hogy megvitassák egy nemzetközi ökumenikus fórum összehívásának lehetőségét. A zárónyilatkozatban ez áll: „Erősíteni akarjuk a világ egyházainak szolidaritását a kubai egyházakkal és a kubai néppel, és nemzetközi szinten felhívni a figyelmet az önkényes kollektív büntetés kegyetlenségére és igazságtalanságára.”
Végül a delegáció tagjai felszólították az amerikai kormányt, hogy a katonai intézkedésekkel való fenyegetőzés helyett a békés párbeszéd útját válassza: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Máté 5,9).
Már februárban XIV. Leó pápa felszólította az Egyesült Államokat és Kubát a párbeszédre, miután Donald Trump amerikai elnök teljes olajembargót rendelt el, és megsemmisítéssel fenyegette Kubát. A pápa így fogalmazott: „Csatlakozom a kubai püspökök üzenetéhez, és felszólítom az összes felelős személyt, hogy mozdítsák elő az őszinte és hatékony párbeszédet az erőszak és minden olyan cselekmény elkerülése érdekében, amely még tovább fokozhatja a kubai nép szenvedéseit.”
Az elmúlt hetek során Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminisztert a pápa magánkihallgatáson fogadta. Mike Hammer, az Egyesült Államok kubai nagykövete is tárgyalásokat folytatott a Vatikánban. Ezt megelőzően XIV. Leo fogadta Silvano Pedroso Montalvo guantánamói-baracoai kubai püspököt is. Kubában pedig Havanna érseke, Juan de la Caridad García bíboros, valamint Arturo González püspök, a Santa Clara-i egyházmegye képviselője tárgyalt magas rangú amerikai diplomatákkal. A Vatikán már az Obama-kormány idején is aktívan részt vett az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledésben.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
