A bolíviai főügyész, Juan Lanchipa bemutatta a vádiratot Jeanine Áñez volt de facto elnök, kormányának tisztviselői, valamint magas rangú rendőrségi és katonai alkalmazottak ellen. Azzal vádolják őket, hogy részt vettek a 2019-es sacabai és senkatai mészárlásokban.
A hatóságok vezetője a bolíviai közszolgálati televízióban élőben közvetített beszédében elmondta, hogy a döntést azután hozták meg, hogy lezárult az említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás első szakasza. A főügyészség 30 év börtönbüntetést kér.
A vádirat 450 dokumentumon, 25 szakértői jelentésen, 11 műszaki vizsgálati jelentésen és 126 interjún alapul, amelyeket a fegyveres erők tagjaival, 30 rendőrrel, 50 áldozattal és nyolc, a Yacimientos Petrolíferos Fiscales de Bolivia állami olaj- és gázipari vállalat tisztviselőivel készítettek – mondta Lanchipa.
November 15-én, három nappal azután, hogy Áñezt „ideiglenes elnökké” kiáltották ki, és öt nappal Evo Morales elnök kényszerű lemondása után, katonák és rendőrök parancsot kaptak arra, hogy erőszakkal akadályozzák meg a kokatermesztők városba vonulását a cochabambai Sacabában található Huayllani hídon – olvasható a 2019-es puccs során elkövetett emberi jogi jogsértésekkel foglalkozó független szakértők interdiszciplináris csoportjának jelentésében. Az általuk illegitimnek tartott „átmeneti kormány” eltávolítását követelték. Tíz embert öltek meg, közülük négyen fejlövés áldozatai lettek, a többieket a gyomor és a mellkas területén érte halálos lövés. A tüntetők ellen november 19-én Senkatában végrehajtott műveletben a tíz megölt tüntető közül hatan fejlövésektől haltak meg.
A helyszíni vizsgálatot követően az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság a két incidenst a polgári lakosság elleni mészárlásnak minősítette, és felvilágosítást követelt.
E cselekmények miatt Áñezt most népirtással, gyilkossággal, valamint súlyos és könnyű testi sértéssel vádolják, ahogyan azt a bolíviai büntető törvénykönyv 138., 251. és 271. cikkei előírják és szankcionálják, 30 év maximális büntetéssel.
Az igazságügyi hatóságok és Áñez védőügyvédei között eddig vita volt a per lefolytatásának joghatóságáról. Az ügyészség amellett érvelt, hogy az ügyet a büntetőbíróságok előtt tárgyalják, míg a védelem azt kérte, hogy Áñez akkori de facto elnöki státusza miatt indítsanak felelősségre vonási eljárást, amelyet a parlament kétharmados többségének kell jóváhagynia.
A Comunidad Ciudadana és a Creemos pártok vezetői azonban a parlamentben megakadályozták az Áñez elleni eljárást – magyarázta Iván Lima igazságügyi miniszter. Emiatt egy El Alto-i bírót kellett összehívni, hogy tisztázza a per jövőjét.
A bíró úgy döntött, hogy Áñez ellen rendes büntetőeljárást kell indítani, amihez csak az ügyészség vádiratára van szükség, hogy a büntetőbíróság elé kerüljön.
Az ügyészség eközben kibővítette az Áñez elleni vádakat a 4078-as elnöki rendelet aláírása miatt, amely mentesíti a katonákat és a rendőröket a büntetőjogi felelősség alól, amiért erőszakot alkalmaztak az alkotmányos rend helyreállítását követelőkkel szemben a 2019-es puccs után. Áñez két nappal azután adta ki a rendeletet, hogy kikiáltotta magát elnöknek.
2022 júniusában Áñezt és hat korábbi katonai és rendőrségi parancsnokot első fokon tíz év börtönbüntetésre ítéltek a szenátus elnöki tisztségének alkotmányellenes átvétele és a 2019-es puccsal kapcsolatos kötelességszegés miatt.
Eközben két magas rangú bolíviai tiszt – a légierő és a hadsereg volt parancsnokai -, akik ellen az „I. puccs” néven ismert bírósági ügyben nyomoznak, elismerte bűnösségét, és vádalkut kötött az ügyészekkel, hogy rövidített tárgyalást és enyhébb büntetést kapjanak. Velük együtt immár négy volt katonai vezető vállalta a felelősséget a 2019 novemberében bekövetkezett alkotmányos rend felrúgásáért.
Forrás: Amerika21
