Washington meg akarja erősíteni dominanciáját Latin-Amerikában. Kína befolyását vissza kell szorítani. Trump Hszi Csin-pinggel való találkozása előtt egyeztetni akar a szövetséges kormányokkal.
Donald Trump amerikai elnök több latin-amerikai állam- és kormányfőt meghívott egy csúcstalálkozóra, amely március 7-én kerül megrendezésre Miamiban. Ezt a Fehér Ház egyik képviselője is megerősítette. A meghívottak között nyilvánvalóan szerepelnek Argentína, Paraguay, Bolívia, El Salvador, Ecuador és Honduras jobboldali kormányai.
A találkozó néhány héttel Trump pekingi útja előtt kerül megrendezésre, ahol tárgyalásra kerül sor a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel. Ezzel összefüggésben az amerikai kormány megerősítette szándékát, hogy megerősíti Washington vezető szerepét a nyugati féltekén. Kína az elmúlt években hitelekkel, kereskedelmi megállapodásokkal és infrastrukturális projektekkel bővítette jelenlétét a régióban.
Carlos A. Giménez republikánus kongresszusi képviselő a közösségi médiában kijelentette, hogy a nyugati féltekének „a szabadság és a demokrácia féltekéjének” kell lennie. Kormánya újra prioritássá tette a szomszédos országokkal való kapcsolatokat a gazdaságok és szövetségek megerősítése érdekében.
Ehhez illeszkedően Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkar főnöke február 11-én fogadta a kontinens 34 országának magas rangú katonáit. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter megnyitó beszédében bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok „tartós békét” törekszik elérni a féltekén.
A csúcstalálkozó emellett Washington néhány, a régiót érintő, messzemenő döntésének fényében is zajlik. Január elején az Egyesült Államok katonai művelet keretében elrabolta a venezuelai elnököt, Nicolás Madurót. New Yorkban állítják bíróság elé szövetségi vádakkal, amelyek kábítószer-összeesküvéssel kapcsolatosak.
Trump a venezuelai olajszektorra leselkedő külföldi fenyegetésekkel indokolta a lépést, és kijelentette, hogy ellenkező esetben Kína vagy Oroszország lépett volna. Kína a venezuelai nyersolaj egyik legfontosabb vevője volt, bár Venezuela csak kis részét szállította a teljes kínai importnak.
Trump emellett felvetette, hogy az USA visszaszerezheti az irányítást a Panama-csatorna felett, amelyet „életfontosságúnak” nevezett. Az USA a 20. század elején építette a csatornát, de 1999-ben átadta Panamának. Közel 30 éve a csatorna bejárati kikötőit a hongkongi CK Hutchison konszern egyik leányvállalata üzemeltette, de január végén a panamai alkotmánybíróság érvénytelenítette a szerződést (miamerikank.hu beszámolt erről).
Panama legkésőbb Trump újraválasztása óta egyre inkább az USA-hoz közeledik, és tavaly kilépett Kína Új Selyemút projektjéből. Ebben az összefüggésben magas rangú amerikai katonatisztek látogattak el nemrég az országba, hogy megbeszéljék a mélyebb együttműködés lehetőségét.
Peruban egy bírósági ítélet korlátozta a helyi felügyeletet a kínai vállalatok által épített Chancay mélytengeri kikötő felett. Az amerikai külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy az USA támogatja Peru szuverén jogát a kritikus infrastruktúra felügyeletére, mivel bizonyos beruházások stratégiai következményekkel járnak.
A miami találkozó egy átfogóbb diplomáciai stratégia része, amelynek keretében Washington a tervezett Trump–Hszi-tárgyalás előtt szeretné összehangolni álláspontját a latin-amerikai kormányokkal – a növekvő geopolitikai verseny kontextusában.
Írta: Sven Hanfstängl Reuss
Forrás: Amerika21
